A magyar forradalom leverése utáni év nyarán, 1957-ben egy másik forradalom hőse, Ho Shi Minh vietnámi vezető látogatott hazánkba, melyet 1963-ban magas rangú magyar delegáció viszonzott. A háttérben elkezdődtek az egyeztetések, hogy a magyar kormány "testvéri segítségnyújtással" járul hozzá az észak vietnámi erők "szent ügyéhez": kommunizmus terjesztéséhez. A háttérben a Kína és Oroszország közti huzavona állt, melyben a magyar kormány kéretlenül is az oroszok "stréberének" szerepét vállalta fel. Propaganda tevékenységet és operatív szerepet is vállalt.
Magyarország békefenttartó misszóba kezdett Vietnámban, hisz érdeke a háború mihamarabbi lezárása volt, mert a hruscsovi olvadás kedvezett leginkább a kádári konszolidációnak – mondta el Szőke Zoltán a MOL levéltárosa, a műsor vendége. Az 1973-as párizsi egyezményben a békekötés felüghyelőbizottságában a Magyar Népköztársaság is részt vett. Három váltásban 600 magyar katona, diplomata vett részt a misszióban. Számos ezek közül fedett ügynök volt. Borhi László az MTA TTI kutatója elmondta: „Magyar és lengyel részről ez a békefenntartás nem sikerült olyan pártatlanra, mint eredetileg tervezték”. Békefenntartás helyett az északiaknak harci cselekményeket engedélyeztek, sőt fedezték azokat, és hírszerzést végeztek a Vietkong számára, valamint agresszív propagandát is végeztek.
Az érdekes történetben a konfliktus mindkét oldalán magyar kémeket találunk Vietnámban. A CIA saigoni kirendeltségének irodavezetőjét, Thomas Polgárt Kádár János kémei többször is sikeresen félrevezették. A magyarok és lengyelek Vietnámban azonban sokszor a kínai befolyás ellensúlyát is képezték. A kémtörténet tovább bonyolódik azáltal, amikor a magyar kémek elhitetik az amerikaiakkal, hogy ez a szerepük különleges helyzetükből adódik, és akár Magyarország az amerikaiak oldalára is állhat a háború közepette...
