Az árfolyamrés önmagában tisztességtelen a devizahitelezésben, az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítás pedig az lehet – mondta ki jogegységi határozatában a legfőbb bírói fórum. Az alacsonyabb szintű bíróságok számára kötelező állásfoglalás nemcsak a lakáshitelekre, hanem a személyi- és az autóhitelek döntő részére is érvényes. A Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint az egyoldalú banki szerződésmódosítások többsége tisztességtelennek minősül a jogegységi határozat alapján.
„Nagyon szeretnénk egyszer már egy korrekt, egyenes iránymutatást is hallani, ami mindenki számára egyértelmű, reméljük, hátha most lesz a vízválasztó” – mondta egy devizahiteles. Néhány tucatnyi devizaadós tűnt csak fel a Kúria épülete előtt. A Nem adom a házamat mozgalom demonstrációra készült, de nem kapta meg az engedélyt.
– El kell törölni a devizahiteleket, kártérítést kell fizetni a kifosztott embereknek, és nyilván, aki ebben felelős volt, merthogy a szándékosság az teljesen nyilvánvaló, őket pedig nem kell büntetni példásan – mondta a Hír TV-nek Pósa László, a mozgalom képviselője.
Kártérítésről a legfőbb bírói fórum jogegységi határozatában nem esik szó. A Kúria szerint voltak tisztességtelenek a bankok, amikor az árfolyamkockázatot az adósokra hárították, ellenszolgáltatásként az ügyfelek a forintkölcsönnél alacsonyabb kamattal kaptak hitelt. Kizárólag az a szerződés lehet tisztességtelen, amelyből egy átlagos fogyasztó nem értette meg, hogy mit jelent az árfolyamkockázat.
– Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződése részlegesen vagy teljesen érvénytelen – fogalmazott Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője.
Azt az adósnak kell igazolnia, hogy a bank nem figyelmeztette a forint gyengülésének következményére, a törlesztőrészlet emelkedésére. „A fogyasztónak megvan az elvi lehetősége, hogy a konkrét esetben bebizonyítsa – és fontos, hogy itt a bizonyítási teher ő terheli –, nem kapott olyan tájékoztatást, illetőleg a szerződés szövegével és az általa aláírt kockázatfeltáró nyilatkozattal ellentétes szóbeli tájékoztatást kapott. Meggyőződésem szerint ezt a fogyasztók nagyon ritkán fogják tudni bizonyítani” – véli Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
Az árfolyamrés alkalmazását a Kúria tisztességtelennek minősítette. „A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztéskor pedig az eladási árfolyamok, azaz különnemű árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent” – mondta Simonné Gombos Katalin sajtószóvivő.
A legfőbb bírói fórum állást foglalt az egyoldalú szerződésmódosításról is. E szerint az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, ha nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a Kúria Polgári Kollégiumának 2012-es véleménye tartalmaz. „Olyan szigorú követelményeket fogalmazott meg most a Kúria jogegységi tanácsa, amelynek nagyon kevés egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel fog megfelelni” – tette hozzá Wellmann György.
Tisztességtelenül járt el például a bank, ha a szerződésben nem rögzítette tételesen, hogy milyen esetekben módosítja egyoldalúan a megállapodást, de akkor is, ha az egyoldalú szerződésmódosítás átláthatatlan vagy aránytalan volt. „Ez azt jelenti, hogy ha egy egyoldalú szerződésmódosítás, mondjuk a kamatemelés a leggyakoribb, az tisztességtelen. Akkor a szerződésnek ez a rendelkezése, tehát a megemelt kamat kikerül a szerződésből, és marad az eredeti” – magyarázta a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
A jogegységi határozat nem érvényes automatikusan minden devizahitel-szerződésre. Ezért a Kúria kollégiumvezetője azt javasolta az adósoknak: ne pereljenek tömegesen, hanem várják meg a kormány és a parlament által javasolt törvénymódosítást.
Bankszövetség: méltánytalan
Méltánytalannak tartja a Kúria döntését, de tudomásul veszi azt a Magyar Bankszövetség. A szervezet főtitkára szerint a legfőbb bírói fórum által elmeszelt árfolyamrés szakmailag indokolt volt. Kovács Levente szerint most már végleges megoldásra és forintosításra van szükség. Hozzátette: a bankrendszer kész a kompromisszumra és a méltányos megoldásra, ezért tárgyalnak a kormánnyal.
– Alapvetően azzal számolunk, azt szeretném kiemelni, amit a kormány is sokszor elmondott, a bankszektor mélységesen támogatja, hogy a forinthitelesek nem járhatnak a devizahiteleseknél rosszabbul. Tehát alapvetően azokat kell preferálni, akik korábban is a nemzeti valutában bíztak és abban adósodtak el – közölte Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.
Az ellenzék már ötletel
Minden visszajár a devizahiteleseknek, amit a bankok tisztességtelenül elvettek tőlük – a Fidesz szerint ez lesz az alapelve annak a törvényjavaslatnak, amely az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül. Az ellenzéki pártok már ötletelnek a Kúria döntése után. Az MSZP szerint intézkedéscsomagra van szükség, ami egy törvényjavaslattal és a forint erősítésével leveszi a terhek nagy részét a devizahitelesek válláról. A Gyurcsány-párt a megoldást az állam, a bankok és a hitelesek közötti egyenlő tehermegosztásban látja. A Jobbik viszont a bankokra hárítaná az általuk okozott terhet és kártérítési alapot hozna létre a károsult ügyfelek számára. Bővebben >>>
