A DK-s Arató Gergely szerint a kormány hadban áll Európával és a köztisztviselőkkel, aminek az emberek isszák meg a levét. Szerinte a magyar emberek jövője kilátástalan, példaként hozta a túlóratörvényt, az orvoshiányt, a magas lakásárakat, valamint a rezsiköltségeket. A DK ezért egészségügyi minimumprogramot terjesztene a parlament elé.
Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kifejtette: Gyurcsány Ferencnek és pártjának elég vékony talapzata van ahhoz, hogy számon kérje a családok támogatását. Kifejtette, hogy a kormány milyen családtámogatási intézkedéseket hozott, példaként említette a csokot, vagy éppen a gyermekek után járó adókedvezményt. Kiemelte, hogy a gyermekvállalási hajlandóság 20 százalékkal magasabb, mint 2010 előtt. Rámutatott, hogy Dobrev Klára Brüsszelre bízná a családi adókedvezmény elbírálását, „azokra a brüsszeli vezetőkre, akik szerint nincs szükség több magyar gyerekre, mert elég születik Afrikában”. Beszélt még a MSZP és Jobbik együttműködéséről „elvtelen politikai brigádok horrorkoalíciójának” nevezve az összeborulást.
Korózs Lajos MSZP-s képviselő szerint a családvédelmi akciótervvel nem várható több gyermek megszületése. Szerinte hamarabb születnek, de nem feltétlenül többen. Kifejtette, hogy nemcsak a gyermek születését, hanem a gyermeknevelést is támogatni kellene. Úgy látja, hogy csak a magasabb jövedelműek tudják igénybe venni a kormány kedvezményes intézkedéseit, a csokkal pedig a családok 1 százaléka tud élni. Korózs Lajos szerint olyan családtámogatás kell, ami a lehető legtöbb gyermeknek hasonló mértékű támogatást biztosít, valamint beszélt, még a lepusztult oktatási rendszerről és egészségügyről.
A szocialista képviselőnek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára válaszolt, aki azt mondta Magyarország csalásbarát ország. „Ha a magyar emberek meghallják az MSZP nevét, akkor a megszorítások jutnak eszükbe” – mondta az államtitkár. Rétvári Bence kiemelte: a magyar költségvetés a GDP 4,9 százalékát költi családokra, ami a legmagasabb az OECD-országok között.
Demeter Márta, az LMP társelnöke napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a Fidesz pozícióharcot vív Európában, és nem a magyar emberek érdekeit képviseli. „A kormány célja, hogy elkerülje a felelősségre vonást az uniós pénzek ellopása miatt” – mondta. Szerinte a kormány kiszolgálja a multikat. Egyetért azzal, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, de szerinte a magyar kormány kivonja magát a megoldásból és csak „kívülről zsűrizik”. Szerinte a Fidesz valójában bevándorláspárti, mert a letelepedési kötvényekkel 20 ezer ember kapott vízumot Magyarországon, ezáltal pedig az Európai Unióba, köztük bűnözők.
Rétvári Bence válaszában kifejtette: új Európai Parlamentre és Európai Bizottságra van szükség, olyanra, amely megállítja az illegális migrációt és nem szankciókkal fenyegeti azokat a tagállamokat, amelyek nem támogatják a bevándorlást.
Burány Sándor szocialista képviselő egyetért a svéd államtitkárral, aki azt mondta, hogy a Fidesz politikája bűzlik a 30-as évek eszméitől. Szerinte a Fidesz számos pontot vett át a Goebbels-i propagandából, mint például a hazugság ismételgetése, vagy éppen az ellenségkeresés.
Dömötör Csaba rövid válaszában annyit kérdezett Burány Sándortól, hogy miért közösködnek a Jobbikkal, ha annyira sérti őket a 30-as évek politikája?
Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő megosztotta a Hungary Helps program fogadtatásának visszajelzéseit. Kifejtette, hogy a magyar kormánynak konkrét elképzelése van arról, hogy milyen Európát akar. Hozzátette: a kormány hangsúlyosan szerepet kíván betölteni a humanitárius segítségnyújtásban. „A Hungary Helps programot ismerik és elismerik” – mondta.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt felszólalásában, hogy pártja továbbra is kiáll az elszakított nemzetrészek önrendelkezése mellett. Szerinte az autonómia a székelyek jogos követelése. Számon kéri a kormányt tagjait, hogy miért vettek részt a Székely Szabadság Napján. Ez szerinte azt mutatja, hogy a magyar kormánynak valójában nem fontos az autonómia kérdése és csak szavazatszerzésre használja a határon túli magyarokat.
Orbán Balázs, államtitkár válaszában arról beszélt, hogy Gyöngyösi Márton felszólalásából az szűrhető le, hogy a Jobbik szavazógépnek tekinti a határon túli magyarokat. Szerinte a Jobbik frakcióvezetőjének az fájt, hogy nem a székelyek nem tartják támogatásra méltónak pártja politikáját. Ennek legfőbb oka pedig főként az, hogy Jobbik olyanokkal fog össze, akik korábban nem támogatták a kettős állampolgárság bevezetését – utalt az MSZP és Jobbik együttműködésére.
Hende Csaba, törvényalkotási bizottság alelnöke arról szónokolt, hogy a migráció fogja meghatározni a következő nemzedék életét is. „Európa az üres bölcsők kontinense”, de a magyar kormány nem migrációval kívánja leküzdeni a demográfiai kihívásokat. Hangsúlyozta, hogy az Orbán Viktor által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv négy pontja már július 1-től hatályba lép. Rámutatott, hogy a Fidesz meg akarja védeni a keresztény értékeket. Szerinte a kormánypártot a bevándorláspárti erők támadják a Néppárton belül, a vita pedig rávilágíthat arra, hogy a Fidesz helye nem biztos, hogy a Néppártban van. „A keresztény kultúra és migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el” – mondta Hende Csaba, hozzátéve: bebizonyosodott, hogy csak a nemzetállamok tudják megállítani a migrációt.
Válaszában Dömötör Csaba hangsúlyozta: a kormány jól döntött, amikor nem csatlakozott az ENSZ migrációs paktumához, mert bár alkalmazását önkéntesnek hirdették meg, végül azonban bebizonyosodott, hogy kötelező érvényű minden tagország számára, amely csatlakozott az egyezményhez. „Nincs olyan fiók Brüsszelben, ahol ne lapulna egy bevándorlást támogató terv” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy Brüsszel lopakodó jogalkotást folytat, a „fejünk felett hoznánk döntéseket, kinyitnák az európai kapukat a megkérdezésünk nélkül.” Ezért a magyar kormány felszólítja az Európai Bizottságot, hogy felhatalmazás nélkül ne készítsen terveket az ENSZ migrációs paktumának elfogadtatása érdekében.
