A Kúria ennek a devizahitelpernek az ítélete után egészítheti ki decemberi jogegységi határozatát, abban ugyanis több kérdésre nem tértek ki, arra hivatkozva, hogy megvárják a luxemburgi testület döntését. A kormány korábbi közlése szerint csak ezután tud majd határozni a kérdésben.
Sajtóközleményben fejtette ki álláspontját Nils Wahl, az Európai Bíróság főtanácsnoka. Véleménye szerint vizsgálható, hogy tisztességtelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása a devizahiteleknél.
– Felmerült annak az alapos gyanúja, hogy ugyan aláírták azt a kitételt, hogy ezt a tájékoztatást tudomásul vették, de ha ez a tájékoztatás hiányos vagy tisztességtelen feltételeken alapul, akkor ez alapjaiban befolyásolhatja a szerződés érvényességét – mondta a döntést követően ifj. Lomnici Zoltán a Hír TV-nek.
– Valószínűleg a bíróság ítélete is valami hasonló lesz és kötelező lesz az alapjául szolgáló magyarországi bíróságnak – véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A főtanácsos szakvéleménye új esélyt jelent a devizahiteleseknek a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint. „Azáltal, hogy nemzetközi bíróságok véleményezhetik, vizsgálhatják az egyoldalú szerződésmódosításokat, egy újabb lehetőség adódik a károsultak számára” – mondta Z. Kárpát Dániel.
A nemzetközi jogász szerint a vitatott – Kásler kontra OTP Bank – ügy precedensértékű is lehet. „Az ítélet maga, ha majd megszületik, akkor az Európai Bíróság számára is egy fontos, és a továbbiakban utána én úgy gondolom, hogy kijelenthetjük, hogy egy precedensértékű ítélet lesz a pénzügyi szolgáltatásokkal tisztességtelen kereskedői, illetve üzleti magatartások tekintetében, tehát ez egy fontos ítélet lesz” – fogalmazott Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
Ifjabb Lomnici Zoltán abban bízik, hogy a főtanácsnok álláspontját az Alkotmánybíróság is figyelembe fogja venni. „Ez egy nagyon fontos üzenet a Kúriának, alapvetően rengetheti meg a Kúria december 16. jogegységnyi határozatát és egy bátorító döntés az Alkotmánybíróságnak is” – mondta.
A végső döntést az Európai Bíróság hozza meg.
