„Nem fejlődik semmit, a fiatalok elköltöznek, ugye én már itt maradok” – így panaszkodott egy helyi férfi idén tavasszal a Nógrád megyei Balassagyarmaton. Nem alaptalanul – a megye az egyik legelmaradottabb az országban.
A jegybank egyik elemzése szerint egy főre jutó GDP, vagyis a leginkább figyelt jóléti mutató a fővárosban 4,7-szer magasabb, mint Nógrád megyébe. Nem sokkal jobb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem, míg Győr-Moson-Sopron megye Budapesthez hasonlóan kiemelkedik.
„Jól látható, hogy Dél-Magyarország teljesen lerongyolódott, és hát gyakorlatilag egész Kelet-Magyarország” – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.
Molnár László szerint az elmaradott régiók problémája több évtizedre nyúlik vissza, megoldásuk pedig hosszú éveket vesz igénybe.
„Az egyik lehetőség nyilván a befektetések oda vitele, hiszen nagyon nagy a munkanélküliség, tehát vannak olyan típusú, inkább kisebb léptékű fejlesztések, amik valószínűleg meg tudnának élni. A másik lehetőség pedig az oktatás, az oktatás és az oktatás. Sokkal kisebb létszámú csoportokban, nagyon specializáltan, kiemelt tanárbérezés mellett hosszútávon, tehát ez is inkább 10 év, mint 3 év, el lehetne érni, hogy legalább a következő generáció ne ebbe a közegbe szülessen bele” – fejtette ki.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a következő időszak fejlesztéspolitikájának tervezésekor figyelembe kell venni a jelentős területi különbségeket, a fő cél pedig az, hogy a versenyképesség országos szinten javuljon.
