A Jobbik Biszku Béla egykori belügyminiszter háza előtt demonstrált a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján. A Hír Televízió helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy tüntetésen több alkalommal is bekiabálásokkal kérték számon a volt politikust a tetteiért. Hozzátette: Biszku lakása előtt ott volt Szilágyi György jobbikos képviselő is, aki kommunista bűnök tagadásának vádjával jelentette fel korábban az egykori belügyért.
Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. Biszku ugyanakkor azt állítja, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”. Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság újratárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku ellen indult egyik büntetőperben nyújtottak be.
A rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.
A Bűn és büntetlenség című film inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
