„A magyar felsőoktatás egyszerre teljesít nagyon rosszul, ad értéktelen diplomákat, másrészt pedig vannak olyan területei, amelyek európai összehasonlításban is megállják a helyüket.” Balog Zoltán ezzel indokolta, hogy miért van szükség a felsőoktatás átalakítására. A Felsőoktatási Kerekasztal létrehozása és a hétmilliárd forintos adósságkonszolidáció után most kancellárokat neveznek ki az egyetemek élére, tőlük a gazdasági ügyek rendbetételét várja a kormány. „A legnagyobb gondja ma a magyar felsőoktatásnak a PPP-konstrukciók. Ez a felelőtlen, hogy ne mondjam, bűnös döntések, amelyek megszülettek annak idején, hogy olyan adósságba verték a különböző felsőoktatási intézményeket, amelyek képtelenek kigazdálkodni, kifizetni. Hajmeresztő konstrukciók vannak itt, nem is említeném, hogy melyik miniszternek a nevéhez kötődnek” – mondta Balog Zoltán
November 15-ével huszonegy állami egyetemen és főiskolán áll munkába kancellár, a Semmelweis Egyetemen például a pénzügyi felügyelet volt vezetője, Szász Károly, a Budapesti Gazdasági Főiskolán pedig a volt szentendrei fideszes polgármester, Dietz Ferenc. „A kancellár felel gyakorlatilag a törvény szerint az intézmény minden olyan feladatáért, pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment, jogi, közbeszerzési ügyleteiért, ami az intézmény feltételeit, működő feltételeit biztosítják, ilyen értelemben a kancellár, az egy szakember, aki nyilván, ezek közül a területek közül mindegyiken valamifajta tapasztalattal, ismerettel rendelkezik” – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen érvénytelen lett a pályázat, ahogy a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen, illetve további öt állami felsőoktatási intézményben. Itt új pályázatot írnak ki.
