2021. április 16.,
péntek, Csongor napja

Azonosítanák Mátyás király csontjait

Magyar Nemzet

2021. január 25., hétfő 08:08

A végső cél, hogy a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra - hangsúlyozta Kásler Miklós a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Új archeogenetikai kutatásokba kezd a Magyarságkutató Intézet, amellyel esély nyílik rá, hogy meg lehessen állapítani a Hunyadi-család, így Mátyás király származását. A vizsgálat Corvin János sírjának horvátországi feltárásával kezdődött, amelyen jelen volt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akinek vezetésével korábban hasonló jellegű kutatások folytak a Mátyás-templomban őrzött Árpád-házi maradványokon. A lap a tárcavezetőt a mostani kutatás jelentőségéről és várható eredményeiről kérdezte.

Miniszter úr, mennyi időt töltött Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban? Az egyik lap szerint inkább a járvány kezelésére kellene több időt fordítania, nem a Hunyadiak csontjainak felkutatására.

Csütörtök hajnalban indultunk, megnéztem a fa koporsó felnyitását, a csodálatosan szép pálos rendi gótikus templomot, tájékoztattak a feltárásokról, közös kulturális programokat beszéltem meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vettem a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Nagyjából fél-, háromnegyed órát töltöttem a helyszínen. Útközben, hazaúton járványügyeket intéztem telefonon. Kora délutánra már vissza is értünk Budapestre, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához kilenc ágazat tartozik, és bár jelenleg elsődleges a járvány elleni védekezés, ezekről sem lehet elfeledkezni. Sőt, éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot. Bízom abban, hogy sokan érdeklődéssel fogják követni az új archeogenetikai–történeti kutatásokat.

Corvin János és fia, Corvin Kristóf csontvázait tárták fel, belőlük vettek DNS-mintát. Mi a kutatás célja?

A történelmünket meghatározó, kiemelkedő uralkodókkal, politikusokkal, hadvezérekkel, államférfiakkal foglalkozunk kell. Közéjük tartozik egyik legjelentősebb királyunk, Hunyadi Mátyás is. Mátyás csontjai valahol a székesfehérvári osszáriumban kallódnak. A Szent István által alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika kiemelt jelentőségű helyszíne a magyar történelemnek. Fél évezreden keresztül szinte minden uralkodónkat itt koronázták meg, és tizenöten – köztük Mátyás is – ide temetkeztek. A török korban azonban a sírokat kifosztották, a templom pedig elpusztult. A XIX. században már megindult a helyszín és a királysírok feltárása, de ekkor épségben már csak III. Béla és felesége földi maradványait találták meg, amelyek a Mátyás-templomba kerültek. A többi csontot összegyűjtötték, ezeket jelenleg is az osszáriumban őrzik.

Tehát egymás hegyén-hátán hevernek most a királycsontok, azonosítatlanul.

A végső cél, hogy ezeket a maradványokat azonosítani tudjuk és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra. A most kezdődő kutatással meg akarjuk határozni Mátyás király Y-kromoszómás haplocsoportját – a férfiágon öröklődő genetikai markereit. Sajnos a felmenők részéről ezt nem tudjuk megtenni, hisz Gyulafehérváron összetörték Hunyadi János szarkofágját, csontvázát szétszórták. Mivel nemcsak az apában vagy a nagyapában létezik ez a változatlan férfiágon öröklődő génszakasz, hanem a férfi leszármazottakban is, ezért kutattuk fel Corvin János és fia, a gyermekként, hatodik életévében elhunyt Kristóf lepoglavai sírját. Mátyás király természetes fiának és unokájának csontvázából vettünk mintát, hogy megpróbáljuk izolálni és meghatározni a Hunyadiakra jellemző génszakaszt. A kutatás végén pedig megtudhatjuk végre, hogy honnan származik és milyen eredetű a Hunyadi-család, illetve remélhetőleg az is megállapítható lesz, hogy az osszáriumban őrzött maradványok közül melyek tartoznak Mátyáshoz.

Honnan lehet tudni, hogy valóban az ő csontvázaik vannak a kolostorban?

Amikor nekiláttunk a sír feltárásának, kiváló állapotban találtuk meg a koporsót, amelyre rá volt írva Joannes Corvinus és Cristoforus Corvinus neve. A sírban két személy szinte érintetlen maradványai voltak. Elvégeztük a csontok teljes antropológiai vizsgálatát is, krónikáinkból pedig tudjuk, hogy Corvin Jánosnak végtagsérülése volt, ennek a lenyomatát megtaláltuk a csonton. De ha az apában és Kristóf fiában is megtaláljuk a közös DNS-szakaszt, akkor egymást igazolják, és személyük egyértelmű lesz. Viszont tovább is lehet menni, hisz megvan Frangepán Beatrix csontváza is (Corvin János felesége – a szerk.). Ha mitokondriális DNS vizsgálatával a gyermekben megtaláljuk az anyai vonal génállományát, akkor már nem kérdés, hogy a gyermek Corvin János és Frangepán Beatrix fia.

A Hunyadiakat viszont sok nemzet vallja magáénak. A kutatások eredményei pontot tehetnek végre az eredetvita végére?

A románok román eredetűnek, a szerbek szerb eredetűnek tartják őket. De fennmaradt egy középkori szóbeszéd, amely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond király természetes fia volt. A mi szempontunkból ezek irreleváns feltételezések, hisz semmiféle prekoncepciónk nincs. A származás kérdése nyitott. A mostani vizsgálatok viszont egzakt módon fogják bizonyítani a Hunyadiak származását, hisz ugyanazt az archeogenetikai módszert használjuk, amivel korábban III. Béla csontjainak vizsgálatával meghatároztuk az Árpád-házi genomot, az uralkodócsalád haplocsoportját. Az eredményeket a kutatás megfelelő szakaszaiban szakértő szerzői gárda közli majd.

Mikorra várhatóak az eredmények?

A kolostorban több csontmintát vettünk. Következő lépésként a csontmaradványokból extrahálnunk kell a DNS-t és utána el lehet végezni az ilyenkor szokásos genetikai vizsgálatokat. Ha ez azonnal elkezdődik, akkor két-három héten belül már lehetnek előzetes eredményeink.

A teljes interjú ITT olvasható.

Magyar Nemzet