Sok fiatalt vonzott a Központi Statisztikai Hivatal nyílt napja. Az eseményen kiemelt téma volt az ország demográfiai helyzete. A KSH az anyakönyv-vezetőktől és a kórházaktól kap adatokat, de például az elvándorlás értékeléséhez a társadalombiztosítási rendszer adatait használják.
„A külföldre történő elvándorlás megállapítása azonban bizonytalan. Itt is komoly fejlesztések történtek az elmúlt években. Itt a lakcímnyilvántartás, illetve a NEAK-nak (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – szerk. megj.) a taj nyilvántartása az, amiből meg tudjuk állapítani, hogy mekkora Magyarországról az elvándorlás” – magyarázta a Hír TV-nek Kovács Marcell, a KSH népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője.
Magyarország 1980-ban érte el a legmagasabb népességszámot, a 10 millió 700 ezer főt, a lakosság azóta folyamatosan fogyatkozik. Ezzel párhuzamosan öregszik a társadalom és változik meg a fiatalok jövővel kapcsolatos elképzelése is.
„Az iskolai végzettség szintjének az emelkedésével, és az életpreferenciáknak a megváltozásával előbb a munka, a karrier, a tudás, az otthonteremtés, és csak azt követően a családalapítás és esetleg a gyermekvállalás következik. S mindez azt jelenti, hogy lényegesen kitolódik az az életkor, amikor a családalapításra és a gyerekvállalásra sor kerül” – mutatott rá Kamarás Ferenc demográfus, a KSH nyugalmazott munkatársa.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint meg kell hallgatni a fiatalokat, hogy milyen módon várnak támogatást a terveikhez. „Ugye több fiatalnak ott a lehetősége a csokra, ha három gyereket vállalnak és házasságot kötnek, de lehet, hogy nekik egy kicsit több időre van szükségük. A fiataloknál érzem azt, hogy szükség van beszélgetésekre, konzultációkra, hogy mi az, ami segíthetne nekik, hogy ők minél korábban merjenek igent mondani az életre, és minél korábban merjék az első gyermeket vállalni” – nyilatkozta Gyurkóné Kardos Katalin, a NOE elnöke.
A Kancelláriaminiszter a csütörtöki jelentette be, hogy nemzeti konzultációt indítanak az ország demográfiai helyzetéről. „Ehhez kapcsolódni fog egy nemzeti párbeszéd, egy nemzeti konzultáció is a családtámogatás kérdéskörében, és azt szeretnénk, ha ebben az irányok szempontjából, a lehetséges irányok szempontjából a magyar választópolgárok is véleményt nyilváníthatnának” – mondta Gulyás Gergely.
A kabinetiroda államtitkára szerint a konzultáció célja a családtámogatási rendszer finomhangolása. „Új intézkedésekben is érdemes gondolkozni, de azt is érdemes megnézni, hogy a már létező programok jól működnek-e? Például az otthonteremtési programon nem lehetne-e tovább javítani? Több mint 80 ezer embernek nyújtott segítséget eddig a csok, de jó lenne az is, hogyha a kistelepüléseken élők is még nagyobb támogatást kaphatnának. Ez a szándék már egyértelmű, tehát ennek a módjára is rá lehet kérdezni, de amint említettem: a kérdések még nem véglegesek” – nyilatkozta Dömötör Csaba.
A kormányzat célja a természetes reprodukció elérése, azaz, hogy átlagosan 2,1 gyermek jusson minden szülőképes korú nőre.
