„Túl későn jöttek rá, hogy maguk az európai adófizetők finanszírozzák az ilyen rezsimeket, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere” – mondta Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke egy gazdasági konferencián beszélt arról, hogy kritika illeti az uniós intézmények működését és a liberális demokráciát, amiért hagyják, hogy Orbán Viktor kormányozzon Magyarországon. A párt közgazdasági tagozata a következő uniós ciklusra vonatkozó költségvetési terveket igyekezett kiértékelni és azt követeli, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra szánt forrásokat az egészségügy és az oktatás területén költsék el. Tóth Bertalan hozzátette: Magyarország elemi érdeke, hogy a következő 7 éves költségvetés fő számait még ez a parlament fogadja el.
„Azért érdekünk, hogy lehetőleg az eredeti menetrend szerint történjen meg a fő számok elfogadása, mert ha minden átcsúszik a következő parlament döntési kompetenciájába, akkor mintegy két évre uniós támogatás nélkül maradhat Magyarország. Olyan körülmények között, amikor láthatjuk napjainkban is, hogy milyen problémát jelent a magyar gazdaság számára, hogy a szabálytalan kifizetések miatt az unió mintegy 500, de lehet hogy akár 2000 milliárd forint támogatás kifizetését vizsgálja” – fejtette ki a pártelnök.
A GKI elnöke úgy látja, Magyarország hiába részesült az uniós forrásokból, azokat eredménytelenül használta fel és a régió országai között elmaradt a gazdasági felzárkózásban.
„Nyilván befolyásolják a folyamatokat nagyon erőteljesen politikai tényezők is, én ezekkel nem szeretnék foglalkozni, mert amire nekünk most igazi hatásunk van ebben az uniós költségvetési vitában az az, hogy Magyarország hogyan fogja felhasználni azt, amit kapni fog. Nem az lesz az igazi vitakérdés, hogy mit kapunk, ez már nagyon erőteljesen látszik” – mondta Vértes András.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy becsüli: ez az összeg a jelenlegi keret felét fogja jelenteni a követező ciklusban, a Hír TV-nek nyilatkozó uniós fejlesztési szakértő azonban túlzónak tartja.
„Én ezt a becslést, hogy 50 százalék, súlyosan túlzónak érzem, az Európai Bizottság letett valóban az asztalra egy költségvetési javaslatot, amely nagyságrendileg 25 százalékkal csökkentette volna Magyarország következő időszakbeli forrását. Azonban nagyon hosszú út áll még a javaslat előtt, arra is figyelemmel, hogy jövőre új Európai Parlamentet választunk, ami a maga értékrendje szerint ezt a javaslatot simán átdolgozhatja, illetőleg hát az országokból is, több országból is jelentős ellenérzést váltott ki ez a javaslat. Nem csak a magyarok, hanem például a csehek, a szlovákok, és a balti államok is úgy érezték, hogy túl sok az átcsoportosítás a déli tagállamok javára” – fejtette ki Polyánszki Zoltán.
Bár a jelenlegi uniós bizottsági vezetők még az EP-választás előtt döntenének a büdzséről, a tagállamok ellenállása ezt elodázhatja.
