Uniós berkekben is egyre többen kezdik belátni, hogy a hazai koronavírus-törvényt alaptalan vádak érték a közelmúltban. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt online felületén, tegnap Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke jelentette ki Brüsszelben, hogy alaposan átolvasta a magyar jogszabályt, ám abban nincs a közösségi joggal ellentétes rendelkezés. Míg Lengyelországgal szemben az igazságügyi reformok miatt kötelezettségszegési eljárást indított a testület, hazánk esetében a vírustörvény margóján nincs ilyen kilátásban.
Nagyobb hatáskörök
– Ha elolvassuk a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényt, semmi olyat nem találunk benne, ami okot adna kötelezettségszegési eljárás indítására – jelentette ki a liberális Jourová.
– Egyelőre. Hangsúlyozom, hogy egyelőre nincs szó ilyen eljárásról – tette hozzá az európai értékek védelméért felelős uniós biztos, úgy árnyalva a véleményét: a magyar esetben többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a hatalmi ágak megosztásának kérdése korábban aggodalomra adott okot, így elengedhetetlen, hogy a bizottság a védekezésről szóló törvény megalkotásának kontextusát is nézze. Emlékeztetett arra is: Magyarországgal szemben jelenleg a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás folyik.
– Sokaknak ígéretet tettem arra, hogy radikális lépéseket teszek Magyarország ellen, és megígérhetem, hogy igenis proaktív vizsgálódást fogok végezni – szögezte le az alelnök. – Elfogadjuk, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel, a tagállami kormányoknak pedig okkal lehet szükségük nagyobb hatáskörökre a minél gyorsabb cselekvés érdekében. Ez azonban nem jelentheti az alkotmányok és a parlamenti kontroll ellehetetlenítését, az újságírók elhallgattatását – hangzott el szintén a tájékoztatón, ahol sokadszorra megismételték azt is: az EU minden egyes tagállam esetében vizsgálja a rendkívüli jogrendet.
Jogok korlátozása
Nem ez volt az első alkalom, hogy az egyébként liberális Jourová egyértelműen kimondta: nincs probléma a magyar szabályozással. A Magyar Nemzet is megírta, egy cseh tévéműsorban nemrég az uniós joggal összeegyeztethetőként jellemezte a törvényt. Tegnap egyébként a német Die Welt napilap is arról cikkezett: a szerződések őreként működő Európai Bizottságnak egyelőre nincs semmi a kezében, amivel felléphetne Magyarországgal szemben, így kivár, és közelről figyeli majd a veszélyhelyzet alatt foganatosítandó intézkedéseket.
Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a közeljövőben csitulnának a baloldali, liberális és zöld támadások. Az uniós parlamentben például továbbra is tervben van, hogy május közepén a magyar jogállamiságról szóló vitát rendezzenek a rendkívüli intézkedések margóján. Erre azután kerülhet sor, ha az elnökök értekezlete – a frakciók vezetői és a parlament elnöke – május elején zöld jelzést ad a vita napirendre vételének. Úgy tudjuk, a magyar kormánypártokat tömörítő Európai Néppárt egyáltalán nem akar újabb magyar ügyet, legfeljebb egy általános, Magyarországot ki nem pécéző jogállamisági vitára bólintana rá. Az előzetes tervek szerint a frakció vezetése tegnap, lapzártánk után tárgyalta a kérdést.
Álhírek terjedtek
Az EP méretes balliberális és zöldrészlege viszont bizonyosan szégyenpadon látná a magyar kormányt – ez derült ki a testület jogi állampolgári (LIBE) bizottságának legutóbbi ülésén is, ahol már akkor bírálták Jourovát a korábbi, a magyar szabályozást védő nyilatkozatáért. Sophie in ’t Veld liberális képviselő, az Orbán-kormány régi kritikusa például azt vágta az ülésen a bizottságot képviselő Didier Reynders fejéhez, hogy „elege van a jogi alapú megközelítésből”, ha Magyarországról van szó. Az igazságügyi biztos, Reynders – aki Jourovához hasonlóan liberális – széles körűnek nevezte a magyar szabályozást, ám nem fogalmazott meg ennél messzebbre menő kritikát.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP képviselője szintén azzal példálózott kollégáinak, hogy egyes EU-országok a magyarral egyenértékű vagy annál átfogóbb intézkedéseket hoztak, és rámutatott arra is: a baloldali politikusok álhíreket terjesztenek Magyarországról. Utóbbiról egyébként a Magyar Nemzet is beszámolt: egy általunk megszellőztetett EP-dokumentumtervezet például azzal érvelt a magyar jogállamiság ellenében, hogy a hazai törvényhozást felfüggesztették. Az Országgyűlés folyamatos működését az utóbbi időben a kormány számos politikusának kellett bizonygatnia a nemzetközi színtéren.