Ez a vállalatok és a hallgatók szempontjából is ez egy olyan képzési forma, ami lényegesen nagyobb terhet jelent, viszont nagyon gyors a megtérülése. A duális képzésben kétszer olyan hosszú a tanév, mint a hagyományosban. A 48 hétből 26-ot az egyetemen, 22-t pedig a gyakorlati képzést nyújtó cégnél töltenek a hallgatók. A mérnöknek, közgazdásznak, pénzügyesnek vagy informatikusnak készülő diákok a munkájukért pénzt kapnak, fizetésük nem lehet kevesebb a minimálbér hatvan százalékánál. A bér a teljes tanulmányi idő alatt jár, tehát akkor is kapnak fizetést, amikor az iskolapadban ülnek.
A duális képzésben értelemszerűen csak azok vehetnek részt, akik egyetemi felvételt nyertek.
„Ez úgy néz ki, hogy a vállalatok meghirdetik a duális képzést, a hallgató felmegy a vállalat honlapjára, normál esetben ott kitölt néhány tesztet és ha a vállalat úgy gondolja, hogy kellően jól töltötte ki ezeket a teszteket, akkor behívja és egy elbeszélgetés vagy egy kvázi vizsga mellett azt mondja neki, hogy igen, akkor szeretném, ha Ön nálam dolgozna, és ajánl egy munkavállalói szerződést, de ennek az a feltétele, hogy a diákot felvegyék az adott felsőoktatási intézménybe” – ismertette a részleteket Palkovics László, a Fidesz–KDNP felsőoktatási államtitkára.
A 2015-ös felvételi tájékoztatóban szerepel majd a meghirdetett szakok mellett, hogy indul-e duális képzés, és ha igen, akkor milyen vállalatoknál. A gyakorlati vizsgákat a cégeknél kell letenni, az elméleti vizsgákat pedig az egyetemen.
