A legrégebben dolgozó pedagógusoknak akár bruttó 321 ezer forint is lehet a fizetésük, egy kezdő tanár pedig 40 ezerrel keres majd többet az eddiginél. De emelkednek a pótlékok is. Az érdekképviseletek a túlóra-elszámolás megszüntetése miatt aggódnak, azt állítják: így 70 ezer tanárnak nem jelent valódi keresetnövekedést a változás. A köznevelési államtitkár ezt cáfolja: ráadásul a túlórával szerinte sokan visszaéltek az elmúlt években.
Bánkiné 30 éve tanít matematikát az egyik fővárosi iskolában. Azért, hogy a bérét kiegészítse, többször vállal korrepetálást. A fizetéséből épphogy kijöttek. „A napi megélhetésre talán-talán elég volt. De arra, hogy az ember egyéb pluszkiadásokat, amik közbejöhetnek, fedezzen, arra már nem volt elég” – mondta a Hír TV-nek Bánkiné Kiss Anikó. Neki szeptembertől bruttó 54 ezer forinttal nőhet a bére. A legrégebben dolgozó pedagógusoké még többel.
Szeptember elsejétől hatvan százalékkal emelik a pedagógusok bérét. A nyilvánosságra hozott bértábla szerint egy főiskolát végzett kezdő tanár bére a jelenlegi 122 ezer helyett bruttó 154 ezer forintról indul majd, egy egyetemi végzettségű pedig majdnem 40 ezer forinttal keres majd többet, mint most. Egy 20 éve a pályán lévő főiskolai végzettségű tanár több mint 85 ezer forinttal kap majd többet, a legrégebben dolgozó pedagógusok pedig akár bruttó 321 ezer forintot is kereshetnek szeptembertől a jelenlegi 235 ezer helyett. Az egyes fizetési osztályokon belül továbbra is háromévente lehet majd egy kategóriával feljebb lépni. Több pótlék megszűnik, ami megmarad, például az osztályfőnöki és kollégiumi csoportvezetői pótlék, ott 50 ezer forintos lehet az emelés.
„Nem lesz ez a béremelés mindenki számára valódi keresetnövekedés.” A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ősztől 70 ezer tanár nem visz majd haza többet, mivel az új rendszer a túlórát nem ismeri el, sok tanárnak viszont ebből volt pluszbevétele.
„Az eddigi rendszerben a pedagógusok kötelező óraszámán felül végzett tanítási órák, helyettesítések, ezek mind túlórás tevékenységek voltak. Az új rendszer a túlórát nem ismeri el. Ezért nagyon sok kollégának ez a nem jelentéktelen béremelés nem fog valódi keresetnövekedést jelenteni, hiszen ők ezt pluszmunkában, ennek az ellentételezését ledolgozzák” – közölte Galló Istvánné elnök.
A túlóra az oktatás világában az mindig is esetleges: tehát vagy van túlórája a pedagógusnak, vagy nincs. Az nem az alapfizetés része. A köznevelési államtitkár úgy számol: a tanároknak átlagosan heti 2 túlórájuk van, ami körülbelül 6 ezer forintot jelentett, az új bértábla viszont ennél nagyobb emelést tartalmaz. Ráadásul Hoffmann Rózsa szerint a túlóra-elszámolásokkal sokan visszaéltek az elmúlt években.
„A túlóra, ha nagyon sok van, akkor tényleg nagyon magas volt a pedagógus jövedelme. De azért tessenek szembenézni azzal a kérdéssel, hogy milyen minőségű munkát lehetett végezni például egy havi 63 túlóra esetén? – tette föl a kérdést a köznevelési államtitkár. – Az azt jelenti, hogy egy héten 15 túlórája volt. De találtam ezen a listán, amit behoztam, hogy 110 túlórája volt egy hónapban. Itt vagy éjjel-nappal tanított az illető pedagógus, vagy valami hibás adatszolgáltatás van a szám mögött” – fogalmazott Hoffmann Rózsa.
A jövő tanévtől – négy éven át – további negyven százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét. A tanári fizetést a mindenkori minimálbérhez kötik majd, azaz ha nő a minimálbér, akkor a pedagógusok keresete is nő, a béremelésen felül.
