2024. 02. 21. Szerda Eleonóra napja
Jelenleg a TV-ben:

Televíziós vásárlási műsorablak

Következik:

Párizs szeme - Brassai Gilbert 11:00

Belföld

Akár 11 év börtönbüntetést is kaphat a volt jobbikos politikus

Akár 11 év börtönbüntetést is kaphat a Jobbik volt európai parlamenti képviselője - erről ír a Magyar Nemzet. A KGBélaként emlegetett politikust az Európai Unió intézményei elleni, az oroszok javára elkövetett kémkedéssel és az unió kárára elkövetett nagyértékű költségvetési csalással vádolják. Kovács Béla a lapnak azt nyilatkozta: nem tudta, hogy orosz hírszerzőkkel beszél, elmondása szerint legfeljebb lobbitevékenységet folytatott.

  • Akár 11 év börtönbüntetést is kaphat a volt jobbikos politikus

Közeleg KGBélának az ítélet napja

Bizonyítottság esetén akár nyolc évet is kaphat az Unió elleni kémkedésért

Hamarosan megszülethet az elsőfokú ítélet a Jobbik volt európai parlamenti képviselője, Kovács Béla ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. Szerdán az ügyész mondja el a perbeszédét, és várhatóan végrehajtandó szabadságvesztést kér Kovács Bélára, a többi vádlottra – akik Kovács gyakornokai voltak – felfüggesztett szabadságvesztés várhat.

Az egykori pártjában KGBélaként emlegetett politikust az Európai Unió intézményei elleni – az oroszok javára elkövetett – kémkedéssel és az unió kárára elkövetett nagy értékű költségvetési csalással vádolják. Bizonyítottság esetén KGBéla nyolc évet is kaphat a kémkedésért, a költségvetési csalás maximum három év szabadságvesztést jelenthet a számára.

A vádirat lényege szerint Kovács Béla az egyik magyar parlamenti párt, a Jobbik tagjaként 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet.

2010-től több alkalommal találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az Orosz Föderáció Katonai Hírszerző Szolgálatának (GRU) hivatásos állományába tartozó orosz hírszerző tiszttel.

A találkozókon az orosz hírszerző tiszt az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő információkra vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte Kovács Bélától. Az EP-képviselő a 2012 októbere és a 2014 februárja között létrejött találkozók alkalmával többek között az Oroszországot érintő, az európai Kközösségre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövőjéről keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderációról felmerült európai uniós vízummentességi kérdésekről, valamint a következő európai uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerző tisztnek.

Több más megbeszélést követően a Magyarországról távozó orosz hírszerző tiszt 2013 novemberében bemutatta utódját Kovács Bélának, aki fent végzett tevékenysége folytatásának keretében 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően, informálta az újonnan megismert orosz hírszerzőt moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját.

A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az európai közösség intézményeinek munkáját, és az orosz érdekeket helyezze előtérbe.

A képviselői gyakornokokra vonatkozó szabályzat szerint az EU parlamentjének képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során. Kovács Béla mint európai parlamenti képviselő azért, hogy az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EU Parlament költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson, 2012-ben, valamint 2013-ban valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá a II. rendű, a III. rendű, valamint a IV. rendű vádlottakkal.

A gyakornoki megállapodások valamennyi vádlott esetében valótlanul tartalmazták, hogy a felek szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló jogviszonyt hoztak létre, a

szakmai gyakorlat teljesítésére főállásban, az EU Parlament brüsszeli munkahelyszínén kerül sor, valamint azt, hogy a gyakornokok a szakmai gyakorlat teljesítésének ideje alatt a megállapodásokban meghatározott brüsszeli lakcímen tartózkodnak, amely Kovács brüsszeli lakcímével volt azonos. Valójában a Jobbik EP-képviselőjének már a gyakornoki megállapodások aláírásakor sem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, amivel a II., III., IV. rendű vádlottak is tisztában voltak. Kovács Béla a vádlottak által aláírt gyakornoki megállapodásokat az EU Parlament illetékes hivatalához benyújtotta, amelyek alapján az ösztöndíjakat a megállapodásokban megnevezett személyek bankszámlájára utalta havonta. Az I. rendű vádlott magatartásával a parlament költségvetésének összesen 6 173 119 forint vagyoni hátrányt okozott.

Kovács Béla a büntetőeljárás alatt és a perben végig tagadta, hogy kémkedett volna a GRU-nak vagy bárki másnak. Mint azt e sorok szerzőjének korábban mondta, nem tudta, hogy katonai hírszerzőkkel beszélget – „nincs a homlokukra írva” –, és nem érti, hogy ha az unió vagy a magyar elhárítás tudta, hogy a GRU-val került kapcsolatba, miért nem figyelmeztették őt erre. „ Egyébként maximum lobbiztam, és nem kémkedtem” – jelentette ki lapunknak Kovács Béla, aki a költségvetési csalás vádjáról azt mondta: szerinte adminisztratív hiba történt, és az állítólagos kárt befizette az EP kasszájába, így kár sincs.

  

 

261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.

261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Magyar Nemzet, Hír TV

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Meghalt Czakó Gábor író

Meghalt Czakó Gábor író

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében - közölte a család az MTI-vel.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

A nap kérdése

A nap kérdése

Ön szerint véget kell vetni a Soros-finanszírozásnak a magyar baloldalon?
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!