Az államfő kiemelte: a 2019-es év „udvarias kopogtatás helyett - néhány újabb riasztó hírrel - rúgta ránk az ajtót”. Havanna óvárosát elöntötte a tenger, a cunami után heves esőzés sújtja Indonéziát, brutális a hőhullám Ausztráliában, rekordméretűre csökkent a jégtakaró az Északi-sarkon és Grönlandon, és már a korábban stabilnak látszó Antarktiszon is jelentős a jégolvadás - sorolta. Úgy fogalmazott, „mázsás súlyú kérdések nehezednek ránk”, és a megválaszolásukhoz, megoldásukhoz szükséges idő vészesen fogy.
Áder János szerint el kell dönteni, mit kezdünk a felgyorsulóban lévő klímaváltozással. „Fogadkozásaink ellenére” ugyanis tavaly is nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása - emlékeztetett.
Felidézte: a párizsi klímakonferencia óta több mint három év telt el, és az elmúlt évek tárgyalásai „sovány eredményt” hoztak. Katowicéről is jó hírként legfeljebb annyi mondható el, hogy a párizsi megállapodás összeomlását elkerültük - vélekedett, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülésére utalva.
Hangsúlyozta: „ma távolabb vagyunk a kétfokos céltól, mint három éve Párizsban voltunk”. Ugyan van már szabálykönyvünk ahhoz, hogy 2021-ben megkezdődhessen a párizsi megállapodás végrehajtása, de nincs elég bátorságunk, hogy az elszabaduló klímaváltozás megállításához szükséges döntéseket meghozzuk - közölte.
A 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény egyik célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: „korábbi gondolkodásmódunkkal” sem a népességrobbanás, sem a termőföldpusztulás, sem a biodiverzitás hanyatlásának problémáját nem fogjuk megoldani, mint ahogy a társadalmi, szociális, egészségügyi, gazdasági gondjainkat szaporító vízválságét sem. Az az út, amelyet az utóbbi 200 évben követtünk, már több környezeti és társadalmi adósságot halmoz fel, mint amennyi értéket teremt – fűzte hozzá.
