Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat, ezek Varga Béla szavai, akinek 1947 júniusában, a letartóztatás elől külföldre kellett menekülni és csak 1990-ben, 87 évesen térhetett haza - jelentette ki Áder János az Országgyűlésben.
Az utolsó szabadon választott nemzetgyűlés elnöke 1990. május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésén szólhatott a szabadon választott képviselőkhöz.
Ő pontosan tudta, mit verszített el Magyarorszég 1947-ben, amikor az országra az elnyomatás éjjele borult - fogalmazott az államfő.
A köztársasági elnök szerint, akik nem emigráltak, azok a megszűnő szabadságot a saját belső szabadságukba menekítették. Enélkül a belső szabadság nélkül sem 1956-hoz, sem 1990-hez nem lehetett volne eljutni.
30 éve ezen a napon lerzártunk egy korszakot. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és Szabad György, Országgyűlés későbbi elnöke mellett hárman szólaltak fel, Varga Béla, Vörös Vince, Kéri Kálmán, három tanú. Személyes történetük is jól példázta, miért kellett lezárni egy 45 éves történelmi korszakot, miért kellett egy új, politikai, közjogi, alkotmányos rendszer kiépítésére szerződnünk
- mondta el Áder János.
A mai Országgyűlésnek hét olyan tagja van, aki részese volt a történelmi pillanatnak - folytatta.
Az a rendszer valóban diktatúra volt - mutatott rá.
- 1990-ben lezártunk egy olyan korszakot, amelyben a mentelmi jog sem tudta megkadályozni Kovács Béla elhurolását a Szovjetunióba
- lezártunk eg korszakot, amelyben Magyarország miniszterelnökét, Nagy Ferencet politikai krimibe illő módon kényszerítették lemondásra
- egy olyan korszakot, amikor csalással erőszakkal a kommunisták minden korszakot a kezükbe kaparintottak
A szabadság mindig feladat. Az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy a lelkekbe átmentett szabadságvágyból jogállamot teremtsen, megteremtse a szabadság feltételeit - mutatott rá Áder János.
Szavai szerint az első Országgyűlés munkájában egyszerre volt jelen a reformkor elkötelezettsége, 1848 lelkesedése, a kiegyezés bölcsessége és 1956 bátorsága.
Áder János beszédében köszönet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható "közjogi honfoglalásnak". Továbbá Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének és miniszterelnökének, valamint Szabad Györgynek, az 1990-ben ismét szabadon választott Országgyűlés első elnökének.
A 20. század végi, rendszerváltó nemzedéknek azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen, "haza, melyet mindannyian magunkénak mondhatunk", "független ország, amely nem kiszolgálója, nem csatlósa senkinek", "közösség, ahol a hazaszeretet nemcsak az emberek hűségét jelenti, hanem azt is, hogy az állam is hűséges a polgáraihoz" - fogalmazott.
Kiemelte, 1990 tavaszán - 45 év után - ismét szabadon választhatott az ország, de a munka dandárja még hátravolt: az új törvényhozásra várt a demokratikus intézmények létrehozása, a régóta vágyott szabadságjogok biztosítása. Az új képviselőkre várt, hogy "hétmérföldes léptekkel" induljanak el azon az úton, ahol gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon-alapúvá válik; ahol új, erős, egyenlő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak; és ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. "Amikor Magyarország ismét Magyarország lesz" - mondta az államfő.
A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, "hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot". Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nem csak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta.
Politikai nyilatkozatot fogadott el a Ház a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról
Politikai nyilatkozatot fogadott el szombati ünnepi ülésén az Országgyűlés Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról.
Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el a parlament.
A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely - az alaptörvény szerint - "hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete". A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.
Kapcsolódó tartalom:
Orbán Viktor: Harminc éve szabadon. Ahogy akkor is, most is összefogásra van szükség Magyarországon
HírTV - MTI
