Egerben a lengyel–magyar barátság története ötszáz éve íródik. A krónikák szerint a vár 1552-es ostromakor két lengyel hazafi is volt a védők között. Az egri székesegyházban tartott szentmisén – a köztársasági elnökök jelenlétében – a közös múlt hőseire is emlékeztek. Az ünnepség a várban folytatódott: a második világháború alatt lengyel menekülteket befogadó tábor működött az erődítmény falai között.
„Eger példaképe annak a keresztényi áldozatnak, melyet népeink Európa érdekében hoztak” – mondta Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Mostantól kétnyelvű emléktábla hirdeti a vár falán, hogy egykor több száz lengyel menekült talált itt ideiglenes otthonra. A lengyel–magyar barátság napját nyolc éve rendezik meg, minden évben más város ad otthont az ünnepségsorozatnak. Idén Eger, jövőre Katowice.
Áder János köztársasági elnök szerint a két nép története a szabadságvágyról, a függetlenségért folytatott harcokról és az európai államisághoz való ragaszkodásról szólt. „A lengyelek és a magyarok szabadságszeretete nagyban járult hozzá Európa újraegyesítéséhez és megújulásához. Ennek köszönhető, hogy ma már mindkét ország az Európai Unió és a NATO tagjaként mélyítheti tovább ezredéves kapcsolatát. Annak a barátságnak a történetét, amely térségünk sok más népe számára is követendő példát jelent” – fogalmazott Áder János köztársasági elnök.
A lengyel köztársasági elnök szerint a közös múlt mellett az élő gazdasági-kulturális kapcsolatok is összekötik a két nemzetet. Bronislaw Komorowski arra emlékeztetett, hogy az Egerbe látogató külföldi turisták mintegy harmada Lengyelországból érkezik. „Nemcsak a közös történelemre kell emlékeznünk, melyben hősies és fájdalmas fejezetek voltak és megalapozták a két nép barátságát, hanem a modern kori kapcsolatokra is, melyek pozitív tartalommal töltik meg a barátságot” – mondta a lengyel köztársasági elnök.
A Gárdonyi Géza Színházban az egri néptáncegyüttes műsora zárta a megemlékezést.
