– Nem kívántunk teljes erőnkkel beszállni a jogállamisági vitába, hiszen egy világjárvány idején az uniós államoknak nem az a feladatuk, hogy egymást kritizálják. Ha nagyon akartuk volna, természetesen minden ország esetében lehetett volna kifogást emelni akár az igazságszolgáltatás vagy a médiapiac helyzetét illetően. Magyarország ugyanakkor nem érdekelt abban, hogy a Covid-válság idején árkot ásson a tagállamok között. Most a szövetségépítésnek van itt az ideje, hogy együttes erővel magunk mögött tudhassuk a koronavírust – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek azt követően, hogy hazánk képviseletében részt vett az Európa-ügyi miniszterek tegnapi videókonferenciáján. A miniszterek Németország, Franciaország, Spanyolország, Írország és Görögország esetében elemezték a jogállamiság helyzetét, azután, hogy tavaly ősszel egy másik öttagú országcsoportot – Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország – már górcső alá vettek. Az igazságügyi miniszter szerint noha a tegnapi ülésen „igazi nagyágyú” tagállamok kerültek terítékre, ez a fajta jogállamisági párbeszéd álszent, és leginkább arra szolgál, hogy az Európai Bizottság nyomás alatt tartsa a politikai fősodortól eltérő nézeteket képviselő tagországokat. – Olyan mintha az Európai Bizottság ácsolt volna egy színpadot, ahol jogállamisági szappanoperába bújtatva zajlik a politika – szemléltette a tárcavezető, aki szerint a gyakorlat jogi szempontból sem állja meg a helyét, hiszen az uniós szerződések nem hatalmazzák fel az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja a jogállamiságot a tagállamokban. – Az ilyen jogvitákban az Európai Unió Bíróságának a szava a döntő – húzta alá Varga Judit, arra is emlékeztetve: az Általános Ügyek Tanácsában zajló jogállamisági párbeszéd elindítására ráadásul sem Magyarország, sem Lengyelország nem bólintottak rá – márpedig minden ilyen gyakorlathoz, köztük a vita alapját jelentő jogállamisági jelentések elkészítéséhez konszenzus szükséges.
Tudja, milyen a brüsszeli jelentésírás
Az Európai Bizottság egyébként már javában gyártja a jogállamisági jelentések következő csoportját, amit júliusban tervez bemutatni. Erről is kérdeztük az igazságügyi minisztert, aki a tavalyi jelentéscsomag elkészítési módjához képest egyelőre nem lát változást. – Sok jót a továbbiakban sem remélek a folyamattól, első kézből van tapasztalatom róla, hogyan is megy a brüsszeli jelentésírás. Ha az EB korrekt akarna lenni, minden véleményt azonos súllyal venne figyelembe. Sajnos a tapasztalat eddig azt mutatja, hogy nem a válaszainkra kíváncsiak. Kizárólag az egyazon tőről fakadó civil szervezetek véleményére akarnak hivatkozni – mutatott rá a tárcavezető, azt is kijelentve:
a magyar hatóságok mindenesetre idén is a legnagyobb szakértelemmel és hozzáértéssel válaszolják meg az Európai Bizottság a hazai jogállamiságot firtató kérdéseit.
Arról, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásnak mi lesz a sorsa, Varga Judit elmondta: nyilvánvaló, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. – Immár három éve, hogy Judith Sargentini bemutatta a jelentését az EP illetékes szakbizottságában, de azóta sincs végső döntés. Három éve már, hogy Brüsszelből folyamatosan farkast kiáltanak Magyarországgal kapcsolatban. A hetes cikkely esszenciája pedig épp az lenne, hogy a jogállamiságot közvetlenül veszélyeztető elemeket küszöböljék ki. Minden szempontból ellentmondásos és elfogadhatatlan a folyamat, ami nem csoda, hiszen egy politikai boszorkányüldözés az egész – hangoztatta az igazságügyi miniszter.
Erősödő Közép-Európa
Az EU-ügyi miniszterek napirendjén az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat is szerepelt. Az úttörő kezdeményezéssel kapcsolatban Varga Judit mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt a kontinens jövőjéről szóló gondolkodásban.
– Olyan ideológiai kérdésekben is hitet lehet tenni, amely Európa keresztény gyökereire vonatkozik. Elmondhatjuk, hogy mit gondolunk a vallásról, a kultúráról, a családról, a bevándorlásról. Úgy gondolom, hogy a közelmúltban nagyon erős kép rajzolódott ki Közép-Európáról a kontinensen. A konferenciasorozat egy jó alkalom arra, hogy ezt a képet kormányzati és társadalmi szinten is erősítsük – mondta a miniszter. Az Igazságügyi Minisztérium tavaly már tartott vitaindító rendezvényeket az Európa jövőjéről szóló diskurzus keretében. Ezeken olyan vezető európai politikusok is részt vettek, mint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokrácia- és demográfiaügyekben illetékes biztosa, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament volt elnöke. Varga Judit szerint ez a tendencia a konferenciasorozat hivatalos kezdete után is folytatódni fog, a nyáron a digitalizáció kihívásairól lesz hasonlóan nívós rendezvény az Igazságügyi Minisztérium szervezésben. Az eseményre várják Marija Gabrielt, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosát. – Magyarország a status quo megőrzésére törekszik: egy olyan Európát szeretnénk, amelyben erős nemzetállamok erős szövetsége a meghatározó, nem egy nemzetek feletti szupranacionális hatalom – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, akinek elmondása szerint bár lehetnek kétségek afelől, hogy mennyire lesz reprezentatív az EU-s szintű konzultáció eredménye, az mégis egy kiváló lehetőség arra, hogy az említett magyar álláspontot megerősítse az uniós porondon.
Magyar Nemzet
