„Egy jól körülírt, elhatárolt nemzetközi jogi kérdés és két ország között gazdasági, stratégiai jellegű együttműködésről szóló tárgyalások semmilyen módon nem lehetnek összefüggésben egymással” – mondta Szijjártó Péter az M1 Az Este című műsorában megerősítve: a kormány valóban tárgyal Azerbajdzsánnal arról, hogy „a gazdasági együttműködésünket hogyan kössük szorosabbra, hogy azt esetleg milyen pénzügyi vonalakkal egészítsük ki, de mi ettől teljesen függetlenül kezelünk egy nemzetközi jogi kérdést, amelyet egyezmények szabályoznak”.
Megteszik, ha szükség van rá
Arra, hogy a kiadatási ügyben történtek után tárgyal-e majd még a magyar kormányzat Azerbajdzsánnal, az államtitkár azt válaszolta, „természetesen, hogy ha szükség lesz arra, hogy az azeri féllel egyeztessünk gazdasági ügyekben, meg fogjuk tenni”.
Arra a felvetésre, hogy Örményország bécsi nagykövete azt nyilatkozta, az örmények a kiadatás előtt két héttel figyelmeztették a magyar illetékeseket, ne adják ki az azeri foglyot Bakunak, majd a napokban ismét tiltakoztak, Szijjártó Péter azt válaszolta: nem tud ilyen tiltakozásról, de ettől függetlenül előfordulhatott.
| Az azerbajdzsáni Állami Olajalap nem tervezi magyar államkötvény vásárlását – ezt rövid közleményben tudatták. Az alap olyan korábbi sajtóhírekre reagált, ami szerint Azerbajdzsán 2-3 milliárd euróért vásárolna magyar devizakötvényt. Ezt korábban a külgazdasági államtitkár is cáfolta. |
A magyar kormány nagy tisztelettel van Örményország és az örmény nép iránt – jelentette ki. „Szeretnénk Örményországgal jó kapcsolatot ápolni a jövőben is (...), de egy dolognak a belátását Magyarország joggal várja el mindenkitől, legyen az Örményország, vagy bármely más ország, vagy bármilyen más testület”: ha egy jogi esetet egy nemzetközi egyezmény szabályoz, akkor Magyarország mindig ennek előírásai szerint fog eljárni – mondta.
Értékel a szakértő
A valódi konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között van, Magyarország csak nemzetközi jogi szempontból érintett az ügyben, ezen a téren pedig a kormányzat nem hibázott – ezt már Kabódi Csaba, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője mondta a Hír Televízió Rájátszás című műsorában.
| Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Sahib Safarov ítéletét, hanem annak végrehajtását közvetlenül folytatja; a hivatalos azeri levél tartalma pedig alapos garanciának volt tekinthető – közölte hétfőn a KIM a DK sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva . |
– Formailag tulajdonképp kielégítették az 1983-as európai tanácsi egyezmény valamennyi pontját, aminek hat összefüggő feltétele van és ebből mind teljesült, már hogy az az előfeltétel, amely alapján egyáltalában a büntetés-végrehajtás átadására sor kerülhet. Később valami más is bekövetkezett, kérdés, hogy ez elhárítható volt-e, vagy sem, lehetett-e rá számítani, vagy sem – jelentette ki Kabódi.
Levelek érkeznek az elnök weboldalára
Az azeri állampolgárok továbbra is levekkel bombázzák az elnök hivatalos weboldalát – írja a News.az. Az angol nyelvű azeri honlap szerint Rami Safarov kiadatásával és azonnali elnöki kegyelmével kapcsolatosan a lakosság jó része köszönő e-maileket ír Ilham Alijev elnöknek. A lakosság megosztja örömét és büszkeségét az azeri állam erejével kapcsolatban. A Hejdar Alijev által lefektetett fejlődési stratégiának köszönhetően az azeri állam a nemzetközi élet egyik meghatározó szereplője lett és képes sikeresen érvényesíteni saját külpolitikáját a nemzeti érdekek mentén – többek között ilyen véleményeket közül honlapján az azeri politikai hírportál.
| Késekkel és szekercékkel támadtak Azerbajdzsán fővárosának örmény lakosságára 1990. január 12-én. A kilenc napig tartó bakui pogrom során rengetegen meghaltak, az öldöklés során a felbőszült azeri férfiak címlisták alapján járták végig azokat a lakásokat, ahol biztosan örményeket találni. 1992-ben – orosz támogatással – örmény fegyveresek támadták meg Hodzsali városát egy februári hajnalon. A menekülő azerieket válogatás nélkül, a legkegyetlenebb eszközökkel mészárolták, hivatalos adatok szerint 613 embert (106 nőt és 83 gyereket). 155 gyerek maradt félig vagy teljesen árván. A hosszú ideig tartó harcoknak mintegy 40 ezer áldozata van a két oldalon. Mindez máig órási indulatokat kelt mind az örmények, mind az azeriek lelkében, még azok körében is, akik közvetlenül nem érintettek. Safarov ráadásul közvetlenül érintett. Magyar György, a hazánkban elítélt Safarov ügyvédje a HVG-nek kifejtette, pszichológus szakértők azt állapították meg, a tettes tudatállapota beszűkült, úgynevezett poszttraumás stresszben szenved. Safarov tizenéves volt, amikor a szeme láttára lefejezték családtagjait az örmények. „Ez pszichésen megterhelte, így amikor örmény hallgatótársa folyamatosan froclizta, felnagyította az őt ért sérelmeket, és úgy gondolta, hazájáért cselekednie kell. Ráadásul tőle mint azeri katonatiszttől hazája el is várja” – emlékezett vissza az ügyre Magyar György. A mesterségesen Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabahot 1988-ban próbálta magához venni Örményország, amire Azerbajdzsán fegyveres választ adott. Máig határzár van érvényben. A bakui Eurovíziós Dalfesztiválra Örményország nem küldött versenyzőt 2012-ben. |
