2024. 02. 28. Szerda Ákos, Bátor napja
Jelenleg a TV-ben:

A "Bihar grófja" Czárán Gyula

Következik:

Napindító 04:00

Belföld

A V4-ek az erős nemzetállami keretek és a családok támogatása mellett állnak

A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország – szövetsége idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Az együttműködés jelentőségét mutatja, hogy február 17-én Krakkóban jubileumi csúcstalálkozóra került sor, melyen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A szövetséggel járó kölcsönös előnyök mellett fontos kiemelni, hogy az elmúlt években a V4-ek az európai politika meghatározó szereplőivé, a régió érdekeinek hatékony érvényesítőivé váltak. Jelen elemzés a Századvég Európa Projekt nevű – a 27 uniós tagállamot, Nagy-Britanniát, Norvégiát, valamint Svájcot érintő – közvélemény-kutatásán alapul, és annak járt utána, hogy a visegrádi együttműködés polgárai hogyan vélekednek az Európai Unió jövőjéről, az illegális migráció kezeléséről, valamint a családok támogatásáról illetve a gyermekvállalás ösztönzéséről.

  • A V4-ek az erős nemzetállami keretek és a családok támogatása mellett állnak

A visegrádi országok bizakodóak a jövőt illetően

A kutatás alapján megállapítható, hogy a V4-es országok az európai átlaghoz, illetve az alapító nyugat-európai tagállamokhoz képest jobban bíznak az uniós intézményekben és pozitívabban látják az európai közösség jövőjét. A felmérés rámutat, hogy a V4-es megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) bízik az Európai Unióban, míg az alapítók és 20. századi csatlakozók körében ez az arány 66 százalék. Ezzel párhuzamosan az alapító és a múlt században csatlakozó országokban a válaszadók 65, a visegrádi országokban viszont 75 százaléka szavazna a maradás mellett egy uniós tagságról szóló népszavazáson. Érdekesség, hogy az európai közvélemény évről évre közelebb kerül ebben a kérdésben a V4-es polgárok álláspontjához: 2017-ben az uniós és brit megkérdezettek 64, 2018-ban és 2019-ben 65-65, 2020-ban pedig már 67 százaléka voksolt volna hazája EU-tagsága mellett.

Kijelenthető továbbá, hogy az alapító és a 20. században csatlakozó tagállamok válaszadóinak többsége (55 százaléka) úgy látja, hogy a gazdaság helyzete az Európai Unióban gyengülni fog a következő években, valamint a 21 százalékuk szerint nem fog változni. Ezzel szemben a V4-együttműködés államaiban a gyengülést vizionálók aránya 49, a gazdaság stagnálására számítóké 25 százalék. E képbe illeszkedik, hogy a visegrádi államokban több mint kétszer annyian (37 százalék) vélik úgy, hogy a gyermekeik illetve a következő generációk jobban fognak élni a későbbiekben, mint az alapító és a múlt században csatlakozó országokban (18 százalék).

A V4-es országok közül a magyarok (42 százalék) és a lengyelek (40 százalék) a legbizakodóbbak a következő generációk jóléte kapcsán. Ebben a kérdésben is megfigyelhető, hogy az európaiak véleménye évről évre közelebb kerül a visegrádiak nézeteihez. 2019-ben az uniós és brit megkérdezettek 49 százaléka látta úgy, hogy a gyermekeik rosszabbul fognak élni, mint ma, viszont 2020-ban ez az arány 42 százalékra mérséklődött.

 

 

 

Jelentős a migránskvóták elutasítottsága a V4-országokban

Európát 2015 nyara óta fokozott migrációs nyomás éri, amely a jelek szerint a közeljövőben sem fog enyhülni. A kutatás rávilágít, hogy a visegrádi országok polgárai reálisan ítélik meg az illegális migráció okait, míg az európai közvélemény is fokozatosan közelít a V4-ek álláspontjához. Az európai válaszadók 57, a visegrádiak 68 százaléka látja úgy, hogy a legtöbb migráns a gazdasági és szociális juttatások reményében érkezik az Európai Unióba, ezzel szemben az uniós és brit megkérdezettek 37, a V4-es polgárok 26 százaléka gondolja azt, hogy az illegális migránsok azért érkeznek Európába, mert az anyaországukban nincsenek biztonságban. Fontos megjegyezni, hogy 2016-ban még az európaiak többsége (51) százaléka, 2017-ben pedig 42 százaléka vezette vissza az anyaországi biztonság hiányára a migránsok tömeges bevándorlását kontinensünkre.

Éles törésvonal figyelhető meg azonban a nyugat-európai és közép-európai tagállamok között a migránsok szétosztását célzó brüsszeli kvótarendszer megítélésében. A kvótarendszert támogatók aránya az alapító és a 20. században csatlakozó országok körében a legmagasabb (59) százalék, míg a V4-ek tekintetében a legalacsonyabb (28 százalék) a vizsgált országcsoportok közül. A migránsok tagállamok közötti uniós elosztásának tervét ellenzők aránya az alapító és a múlt században csatlakozó tagállamok polgárai körében 23, a visegrádiak vonatkozásában 56 százalék. Ezzel összefüggő kérdés, hogy Európa hagyományos, keresztény arculatának megőrzése kiemelt prioritás a V4-együttműködés államainak körében. A felmérés szerint az alapító és a 20. században csatlakozó országok válaszadóinak 53, a visegrádi polgároknak viszont 59 százaléka véli úgy, hogy Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját és hagyományait. A keresztény hagyományokon való túllépést, és egy világibb kultúra felé történő elmozdulást az alapító és múlt században csatlakozó tagállamok megkérdezettjeinek 37, a V4-es polgárok 32 százaléka támogatná.

 

Az Európai Unió évek óta demográfiai és gazdasági nehézségekkel küzd, amely problémák lehetséges megoldási módjai állandó vitatémái az európai közbeszédnek. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a V4-szövetség polgárainak több mint háromnegyede (78 százaléka) ért egyet azzal, hogy országának a belső erőforrásokra kellene támaszkodnia, illetve a helyi családokat kellene támogatnia a bevándorlás helyett, míg ez az arány az alapítók és a 20. században csatlakozók körében 65 százalék. Ezzel párhuzamosan a visegrádi polgárok 72, az az alapító és múlt században csatlakozó államok válaszadóinak 53 százaléka véli úgy, hogy a népességfogyás problémáját nem a bevándorlás ösztönzésével, hanem a születendő gyermekek számának növelésével kell megoldani. Látható tehát, hogy Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország polgárai a jelentkező demográfiai és az ezzel összefüggő gazdasági kihívásokat a családok illetve a gyermekvállalás támogatásával, és nem a tömeges bevándorlás elősegítésével kívánják kezelni.

 

 

Brüsszel túlhatalma helyett a nemzeti szuverenitás elkötelezettjei a V4-ek

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos meghatározó kérdés, hogy az európai együttműködés az elkövetkezendő években a további brüsszeli hatalomkoncentráció vagy a tagállami szuverenitás védelmének irányába mozduljon-e el. A felmérés alapján megállapítható, hogy a V4-es országok az európai átlaghoz képest elkötelezettebb hívei a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának Brüsszel hatalmának növelésével szemben.

Az uniós és brit megkérdezettek 34, a visegrádi polgárok 30 százaléka gondolja úgy, hogy Brüsszelnek kellene több hatalmat adni a tagállamok felett, míg a nemzetállamok részére több hatalmat juttatók aránya az európai megkérdezettek körében 49, a visegrádiak tekintetében 54 százalék. A jelenség azzal magyarázható, hogy a visegrádi országok a hazájuk illetve a régió érdekei érvényesítésének garanciáját az erős nemzetállami keretekben látják.

 

 

 

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

Századvég

 

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Így románosítják el ma Nagyváradot

Így románosítják el ma Nagyváradot

Balázs D. Attila író, újságíró Szent László városának elrománosításáról írt mérföldkőnek számító cikket az Országépítő című folyóirat internetes oldalán. A szerző szerint mára nem csak Marosvásárhely, vagy Kolozsvár, de Nagyvárad is „műveleti területnek” számít Erdélyben.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!