Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján arról beszélt, akkoriban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna.
Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a „nemzeti felszabadító háború” mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Hozzátette: 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek.
Ughy: Ugyanazt a gyászt jelenítik meg
Ughy Attila, a kerület fideszes polgármestere a Hargita tér másik oldalán korábban felállított Trianon-emlékkeresztre utalva arról beszélt, a két alkotás ugyanazt a gyászt jeleníti meg, és egyszerre emlékeztet a nemzet tragédiáira.
| Horváth Attila jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint részben a társadalom felelős azért, hogy a rendszerváltás után nem kérték számon az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlóinak bűneit, és nem volt elegendő akarat arra sem, hogy 1956 hőseit kellőképpen elismerjék, ezért maradt el utóbbiak méltó kárpótlása. |
A most átadott – több száz bazaltkockából álló, hatalmas kőtömböt formázó – Hargita téri emlékműnél koszorút helyezett el a kormány nevében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a főváros nevében Tarlós István főpolgármester, a THM nevében Schmidt Mária, a kerület nevében Ughy Attila, valamint 1956-os szervezetek képviselői.
A mintegy ötször ötméteres kőtömb egyes bazaltkockáin az 56 évvel ezelőtti forradalom 2294 áldozatának a neve szerepel. Az emlékmű a kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a THM kutatómunkája és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciója alapján készült el. Az alkotás leleplezésekor a kőtömb tetején – a forradalom fényét jelképezve – láng lobbant fel.
Egész napos megemlékezés a Terror Házánál
A budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehet helyezni az emlékezés mécseseit és virágait. A fővárosban, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál egész nap várják azokat, akik kegyeletüket kívánják leróni az áldozatok sírjánál.
Az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap Varga Mihály tárca nélküli miniszter arról beszélt, meg kell emlékeznünk a Nyugat november 4-i hűtlenségéről, gyávaságáról és árulásáról is, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál-küzdelmünkben egyedül maradtunk – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály: Tétlen maradt a szabad világ
Varga Mihály hozzátette: november 4-e nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, az Európát naggyá tevő eszmék gyászának napja. 1956 hősei a szovjet birodalomnál is nagyobb ellenfelet győztek le: az időt, a felejtést és a szégyent. Ami a tankok által elveszett, azt az emlékezet fegyvere visszaszerezte – fogalmazott a politikus.
A szabad világ, amely nem pusztán szolidaritást, hanem katonai segítséget is ígért, november 4-én szemlesütve, gyáván tétlen maradt – emlékeztetett Varga Mihály.
A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el a Kiscelli Múzeum falán lévő emléktáblánál Varga Mihállyal közösen Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, valamint mások mellett a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP és a DK III. kerületi politikusai és a helyi civil szervezetek képviselői.
Emlékművet állítottak az '56-os forradalomnak Csepelen
Az Egyesült Királyság '56-os Politikai Szervezeteinek Szövetsége anyagi támogatásával állítottak emlékművet a forradalomnak Csepelen. Az 1956-os Magyar Nemzetőrség parancsnoka avatóbeszédében azt mondta, hogy a forradalom győzött, és 56 évvel ezelőtt Magyarország világtörténelmet írt. Dömötör Zoltán szerint a szabadságharcot, amelynek egyik legutolsó ellenállói a csepeli bajtársak voltak – ugyanúgy mint 1848-ban –, leverték. A szovjet vörös hadsereg verte le.
Wittner: Nem hóhérok kezébe való 1956 címere
1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe! – szólított fel Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt vasárnap délelőtt Hódmezővásárhelyen. Az '56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett – mondta az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén.
