Sok vállalkozás már döntött a védőoltás előírásáról. Elsősorban ott, ahol a lépés egy esetleges kényszerleállást is megakadályozhat. Kedvező, hogy a foglalkoztatók saját hatáskörben dönthetnek, figyelembe véve a korábbi munkahelyi tapasztalatokat, mérlegelve a járvány terjedésének, kezelésének a helyi sajátosságait is.
Sehol sem érdeke a munkáltatónak, hogy valós indok nélkül kényszerítsen új szabályokat az alkalmazottakra, ezzel kockára téve a munkahelyi békét. A legtöbb munkáltató várhatóan nem köti az oltottsághoz a munkavégzést.
– számoltak be a Magyar Nemzet kérdésére az érdekképviseletek a kormányrendelet megjelenése óta eltelt egy hét tapasztalatairól. Ennek elsősorban az az oka, hogy már a korábbi járványhullámok idején, de legkésőbb a harmadik hullámot követő nyitásra bevezették a cégek azokat a helyi szabályokat, amelyek védik a dolgozókat.
Idetartozhat az általános maszkhasználat, az időszakosan kötelező vírusteszt, a hibrid munkavégzés vagy a védettséget élvezők oltatlanok számára is méltányolható előnyös megkülönböztetése.
A képviseletek kiemelték ugyanakkor, hogy minden foglalkoztatónak a minél nagyobb munkahelyi átoltottság az érdeke, ám ezt a tapasztalatok szerint inkább ösztönzéssel segítik elő.
Az oltást jellemzően pótszabadsággal vagy akár jelentős, több tízezer forintos egyszeri juttatással ismerik el a vállalati szféra és a pénzügyi szektor meghatározó szereplői.
Elsősorban azokon a munkahelyeken jelenthet segítséget az oltás előírása, ahol a fertőzés terjedésének a kockázatát más eszközökkel nem lehet mérsékelni.
A munkáltatónak kötelessége a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése. Bizonyos munkakörökben – például a szociális ágazatokban, az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatásoknál, az ipar területein – vagy azokon a munkahelyeken, ahol a beosztottak nem tudnak otthonról dolgozni, esetleg egymástól megfelelő védőtávolságot tartani, a vakcinázottság lehet az egyetlen alternatíva.
A létszámhiánnyal és a toborzási nehézségekkel küzdő cégek mozgástere szűkös: akár a működésüket is veszélybe sodorhatják, ha az oltatlan munkavállalók inkább a fizetés nélküli szabadságot választják vagy másik állás után néznek.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Magyar Nemzet
