"A mi dolgunk, hogy megtanítsuk a ma élő fiatal nemzedéknek, hogy mit jelent a haza, a haza iránti elkötelezettség, a hűség és a bajtársiasság. Hiszen a haza, a nemzet mi magunk vagyunk. Olyan lesz a jövőnk és nemzetünk, amilyenné mi építjük" - hangoztatta a miniszter.
Benkő Tibor a határőrlaktanyánál - ahol 1956. október 26-án több mint százan haltak meg, amikor az épületből a fegyvertelen tüntetőkre lőttek - úgy fogalmazott, amikor "a zászlónkra tűzzük", hogy a hazafias honvédelmi nevelésnek ott van a helye a közoktatásban, akkor emlékezzünk azokra az elesett hősökre és áldozatokra, akiknek "hazánk fennmaradását köszönhetjük".
Október 26-a Mosonmagyaróvár és a magyar történelem gyásznapja: megbocsáthatatlan bűn, hogy itt magyar ember oltotta ki magyar ember életét, pedig az itt meghalt fiatalok csak élhetőbb, elnyomástól mentes, önálló Magyarországot akarva indultak el békésen demonstrálni - jelentette ki a politikus.
Mint mondta, szégyenteljes, mégis felemelő, ami itt történt, hiszen a sortűz áldozatai bár tudták, mire számíthatnak, mégis volt bennük erő, elszántság és tenni akarás, hogy elinduljanak a laktanya felé.
Benkő Tibor szerint az 1956. október 26-án történtek benne vannak a mosonmagyaróváriak mindennapjaiban, és azok, akik a járvány ellenére megjelentek a megemlékezésen, tanúbizonyságot tettek arról, hogy összefogással, közös akarattal minden legyőzhető.
Megjegyezte, napjainkban sem tudni, pontosan hányan nyugszanak itt a tömegsírban, de "azért vagyunk itt, hogy mindezt ne engedjük a feledés homályába". "Idézzük fel minden évfordulón, hogy voltak elődeink és hőseink", akik példaként kell, hogy álljanak előttünk - mondta.
Zsódi Viktor szerzetes, a helyi piarista gimnázium igazgatója mondott imát az áldozatokért és a túlélőkért, majd a megemlékezés zárásaként a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Gyásztéren álló emlékműnél, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotásánál.
A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá október 26-át.
MTI