A felmérés alapján megállapítható, hogy a magyarok négyötöde (80 százalék) egyetért az írásbeli érettségi szigorú biztonsági szabályok melletti megtartásával, ezzel szemben a 18 százalékuk ezt nem tartja helyesnek.
Politikai önbesorolás szerinti bontásban látható, hogy a különböző politikai nézeteket valló válaszadók relatíve egységesek ebben a kérdésen. A jobboldali megkérdezettek 85 százaléka az érettségi vizsgák lebonyolítása mellett foglalt állást, és pusztán a 13 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A középen álló és a baloldali válaszadók több mint háromnegyede (77-77 százalék) tartja indokoltnak az érettségi vizsgák írásbeli, szigorú biztonsági intézkedések mellett történő megtartását, ezzel szemben a 20, illetve 22 százalékuk ellenzi a kormány döntését.
A hazai egyetemek rektorai állásfoglalásban támogatták az írásbeli érettségi megtartását. Véleményük szerint „ez a módszer objektívebb eredményeket hoz, mint az esetlegesen a korábbi év végi jegyekből képzett átlag”. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a felsőoktatásba készülő középiskolások nem tesznek külön felvételi vizsgát, hanem alapvetően az érettségi eredményük alapján kerülnek be az egyetemekre, illetve főiskolákra. A járványhelyzetre gyorsan reagáló, illetve a megbetegedések számát kontrolláló országok nagy része az érettségi megtartása mellett döntött: többek között Ausztriában és Németországban is megvalósulnak a vizsgák. Az előbbi országban – hazánkhoz hasonlóan – csak írásbelit tartanak, míg Szlovákia a szóbelik megtartása mellett döntött. Csehország és Dánia is az érettségi megtartását tervezi, annak ellenére, hogy ezen országok egy részében létezik a külön felsőoktatási felvételi.
Századvég Alapítvány
