Mint ismert, hétfő reggel sejtelmes poszt jelent meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán, ahol a tárcavezető feltette a kérdést: „Jöhetnek újra az árstopok?” Azóta kiderült, hogy nem véletlen vetődött fel ilyen erőteljesen a 2023 augusztusában kivezetett árstopok visszaállítása, januárban ugyanis kellemetlen meglepetést okozott az infláció.
A tojás és a tej jelentősen drágult
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ekkora áremelkedést egy elemző se várt, sőt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon. Főleg az élelmiszerárak emelkedése okozhat fejtörést a hazai gazdaságpolitikusoknak, mivel éves szinten 6 százalékos a drágulás. Korábban a Világgazdaság is írt róla, hogy az utóbbi időben különösen a tej és tojás ára szállt el, igaz, más-más okból:
a madárinfluenza-járvány tombol idehaza és Szlovákiában is, ami jelentősen megtizedelte a tojóállomány, tehát a kínálati sokk felverte a tojás árát,
tavaly nyár óta jelentősen emelkedett a nyers tej ára, miután a hazai piacot meghatározó olasz tőzsdei ár is megugrott.
Ezekhez jön hozzá, hogy közben az áramár és a gázára is másfél éves csúcson van, az energiaárak változása pedig az importált infláción keresztül azonnal megjelenik a magyar gazdaságban. Ahogy a forint gyengülése is, amely november óta megfigyelhető. Ugyanakkor utóbbi időben már korrekció látszik a forint árfolyamában és a tej árában is, aminek előbb-utóbb meg kell jelennie a kiskereskedelmi árakban.
A GVH már január végén figyelmeztetett, aztán hirtelen csökkentek az élelmiszerárak
Azt azonban még így sem lehet mondani, hogy teljesen előzmény nélküli Nagy Márton hétfő reggeli bejegyzése. A Gazdasági Versenyhivatal már január 30-án figyelmeztetett, hogy a hivatal az áremelkedések visszaszorítására kész lépeseket tenni, ezért a Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke felszólító levelet küldött több, alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseleti szervezethez. Azt kifogásolta, hogy általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki ezek a szervezetek, amelyek szerint némely termékek árának emelése szükséges.
Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében – olvasható az akkori közleményben. Hogy éppen a felszólító levélnek tudható-e be, az kérdéses, mindenesetre több élelmiszernél volt korrekció azóta. Az árfigyelő adatbázisa szerint míg két hete 90 forint alatt alig árulták tojást darabonként a nagy élelmiszerláncok, most már 69 forintért szinte mindenhol kapható.
Horvátországban múlt pénteken hozták vissza az árstopokat
Bár nem tudni semmi konkrétumot a kormányzati tervekről, de nem zárható ki, hogy a kormány figyeli a horvátországi történéseket is. Múlt pénteken Horvátországban 70 termék árát fagyasztotta be az ottani kabinet azzal egy időben, hogy több kezdeményezés is született a kiskereskedelmi egységek bojkottálására a magas élelmiszerárak miatt.
A horvát bojkott hírére Magyarországon is megjelentek a Facebookon különböző kezdeményezések ugyanúgy a magas élelmiszerárak következtében, a legnépszerűbb ilyen akció éppen február 12-én bojkottálná a hazai kiskereskedelmi láncokat. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a magyar élelmiszerárak a régiós körképünk alapján egyáltalán nem lógnak ki, sok termék esetében idehaza alacsonyabb árakról beszélhetünk, mint a szomszédos Szlovákiában vagy Horvátországban.
Korábban nyolc élelmiszer volt árstopos Magyarországon
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat. Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte.
Ugyanakkor több kritika is érte az árstopokat, amiért sokszor hiány keletkezett az érintett termékekből, lényegében ez vezetett a benzinárstop kivezetéséhez is. A jegybank pedig amiatt támadta a kormányt, hogy a helyettesítő termékeknél okozott az indokoltnál nagyobb drágulást és végeredményben az inflációt is megemelte. Hétfő este az is kiderült a minisztérium ATV-nek küldött válaszából, hogy ha visszahozza is az árstopokat, akkor az élelmiszerek esetében dönthetnek így, az üzemanyagárakhoz ezúttal nem nyúlnak. Ezt támasztja alá, hogy a miniszteri bejegyzés hírére sem látszott elmozdulás a Mol árfolyamában.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Kallus György
