A vitán felül álló megbízhatóság elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki kulcsszerepet kapjon olyan ügyletekben, mint a baloldal külföldi támogatási botrányának részeként megismert félmilliárdos „adománygyűjtés”. Ilyen bizalmi ember Tordai Csaba, akinek az ügyvédi irodájában november 9-én a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt, költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indult eljárás keretében okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.
Tordai régóta bizalmi embere a baloldal vezérének, Gyurcsány Ferencnek, amit számos tény, és korábbi esemény igazol. Az elmúlt napokban felidéztük már, hogy Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója a Gyurcsány-kormányok idején több fontos pozíciót is betöltött. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője volt, majd 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára lett és maradt Gyurcsány Ferenc lemondását követően is, a 2009 tavaszán alakult Bajnai-kormány alatt. Korábbi sajtóhírek szerint Tordai annyira erős embernek számított a baloldalon, hogy egyes esetekben ő vezette a kormányülést Gyurcsány távollétében.
Botrányos átadás-átvétel
Az sem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltáskor is Tordai – mint a MeH jogi és közigazgatási államtitkára – vezényelte le az átadás-átvételt, ami végül botrányba fulladt. Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait. Erről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.
Üres papírokkal „tettek eleget” a sajtó adatkérésének
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen Gyurcsányék bizalmi embere még a kormányváltás előtt több hajmeresztő akciónak is főszereplője volt. Az Origó 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origó.
A portál a 2006. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-jétől 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt remélték, ezekből a dokumentumokból többet megtudatnak arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.
A hivatal azonban üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült, hogy a MeH egységesen államtitokként kezelte a 2008 előtti kormányüléseken történteket.
Szembe mentek az Alkotmánybíróság döntésével
Tordai Csaba akkor furcsa magyarázkodásba kezdett az Origó érdeklődésére, mondván, hogy kétféle oka van a hiányzó adatok visszatartásának. Az összefoglalók írásáért és kezeléséért felelős államtitkár szerint a 2008-as anyagot főleg a benne lévő döntés-előkészítő adatok miatt nyirbálták meg, a 2006-ost pedig azért, mert a bírósági döntés ellenére még mindig államtitoknak számítanak a MeH szerint. Ezzel szemben 2006 júliusában már alkotmánybírósági határozat is kimondta, amit aztán az ítélőtábla a gyakorlatban alkalmazott: titkosítani az egész összefoglalót nem, csakis az egyes adatokat lehetett volna, a titoktörvény szigorú előírásainak megfelelően – emlékeztetett a portál.
Magáncégnek adták át húsz év kormányüléseinek a hanganyagát
Szintén Tordai nevéhez fűződik, hogy az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek gondozását kiszervezték egy magáncégnek. Ezt a Magyar Nemzet adta hírül a 2010-es kormányváltás után. A lap beszámolója szerint a második Gyurcsány-kormány első ülése csak tíz percig volt nyilvános. A megbeszélésen elhangzottakat azonban szó szerint rögzítették, a kormányülések rejtjelezett hangfelvételeit a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő titkos ügyiratkezelési iroda vette fel és tárolta. Az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek digitalizálását és visszakódolását azonban a MeH már egy magáncégre, a Rádió Recorder Kft.-re bízta.
Figyelemre méltó a történet annak tükrében is, amit egy hónappal a Magyar Nemzetben megjelent cikk után, 2010 júliusában a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese nyilatkozott a Múlt-kor nevű történelmi magazinnak. Szabó Csaba azt mondta: a kormányülések hanganyagai korábban titkos minősítésűek voltak, ezért a hanganyagok csak a minősítés lejárta után kerültek volna levéltárba. Szabó Csaba azt mondta: arról semmit sem tudtak, hogy a szocialista kormányzás vége felé Tordai Csaba államtitkár felülvizsgálta a kormányülések anyagát, feloldotta a titkos minősítést és kiadták egy magáncégnek a hangfelvételek kezelését, konvertálását. Erről a levéltárat nem tájékoztatták, a sajtóból értesültek a hírről.
Borítókép: Tordai Csaba (Fotó: Havran Zoltán)
