Mit szól az amerikai elnökválasztáshoz?
Magyarország az Egyesült Államok szövetségese a NATO-ban, ezért szövetségesi kötelezettségünk is együtt dolgozni azzal az elnökkel, aki egy választáson a választópolgárok bizalmát megszerzi. Két megállapítást ugyanakkor érdemes tennünk: az első, az új demokrata adminisztrációnak értékelnie kell az elmúlt évtizedek amerikai külpolitikájának következményeit. Az USA tekintélye Közép-Európában Donald Trump elnök hivatalba lépéséig sokat kopott, mert nem adták meg azt a tiszteletet e térség demokratikusan választott kormányainak, amit mi mindig megadtunk nekik. A második, hogyha Magyarországon hasonlóan bonyolítottunk volna le egy választást, mint ahogyan az most az Egyesült Államokban történt, akkor azok lettek volna a leghangosabb kritikusaink, akik az ezúttal győztes Demokrata Párthoz tartoznak. A demokráciaexportnak tehát nemcsak az a veszélye, hogy arrafelé is irányult – mint például Közép-Európába –, ahol fejlett demokráciák működnek, ezért semmi szükség nem volt rá, hanem az is, hogy úgy tűnik, túl kevés maradt belőle odahaza.
Az ellenzék ezúttal már hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához, de hangsúlyozták, ezután bármi történik, az a kormány felelőssége. Mit gondol erről?
Az elmúlt tíz évben sosem lehetett az az illúziónk, hogy a felelősség egésze nem bennünket terhel. Ahhoz képest, hogy tavasszal az ellenzék hátráltatta a védekezést, az már előrelépés, ha most, noha nem segítenek, de legalább a formális hozzájárulást megadták. Ettől még kamuvideóktól kezdve a védekezés folyamatos támadásán át kormánytagok nyilatkozatainak meghamisításáig mindent megtesznek a kormány lejáratásáért a válsághelyzet időszakában is.
Mennyire tartja eddig hatékonynak a járvány elleni védekezést?
A magyar állam felelőssége abban áll, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsa a fertőzötteknek. Ehhez minden szükséges lépést megtettünk, felkészítettük az egészségügyet a járvány második hullámára. Míg tavasszal sem lélegeztetőgépből, sem maszkból, sem gumikesztyűből nem volt elég, és fel kellett szabadítani kórházi ágyakat, addig most minden rendelkezésre áll a védekezéshez. Ehhez kétségkívül szükséges az a rendkívüli áldozatkészség is, amely az orvosok és ápolók munkáját jellemzi. Jelenleg a magyar egészségügy képes a vírust kontroll alatt tartani, bármilyen gyorsan terjedjen is.
A baloldal arra hivatkozik, hogy az elmúlt hetekben sokat romlottak az adatok. Nincs igazság abban, amit mondanak?
A vírus terjedése egész Európában felgyorsult, és minden emberélet pótolhatatlan. Az elhunytak száma egymillió lakosra vetítve Magyarországon 317, az Európai Unióban 481. Magyarország a jól védekező államok közé tartozik.
Mekkora gazdasági válságra számít? A tavasszal módosított hiánycél már biztosan nem lesz tartható.
A koronavírus-járvány az egész világon nagyobb visszaesést fog okozni, mint a 2008-as világgazdasági válság. Nem készültünk válságra, de most javunkra válik, hogy míg a baloldal alatt tömeges volt a munkanélküliség, addig mi a lehető legtöbb embernek adtunk munkát, és ezért mintegy 900 ezerrel dolgoznak többen a koronavírus-járvány időszakában, mint a baloldal kormányzása alatt. Most, amikor nehéz időket élünk, azért vagyunk hitelképesek a nemzetközi pénzpiacon, mert a kormányzásunk első tíz évében közel húsz százalékkal csökkentettük az államadósságot. Ebből most sajnos sok el fog veszni. De azért van miből veszíteni, mert az elmúlt tíz évben a magyar költségvetési gazdálkodás példás és fegyelmezett volt. A jó években felkészültünk a nehéz évekre.
A járvány ellenére tovább folytatódik a jogállamisági vita az EU-ban. Mi erről a véleménye?
Nem jogállamisági vita van, hanem az Európai Unió meg akarja teremteni a magyar belpolitikába való beavatkozás jogát. Az elmúlt években azt a következtetést vonták le, hogy a nekik fontos ügyekben – az állami szuverenitás, a migráció és a gazdaságpolitika terén – a magyar kormányra nem tudnak nyomást gyakorolni. Mivel ezeken a területeken nem tudtak sikert elérni, Brüsszel most általános beavatkozási jogot akar magának a nekik nem szimpatikus politikát folytató tagállamok belpolitikájába. De Brüsszel addig nem Moszkva, amíg erre nincs lehetősége. Nem jogállamisági kérdés, hogy a magyarok szabadon dönthetnek-e arról, kivel akarnak együtt élni, hanem annak a kérdése, hogy Budapesten vagy Brüsszelben kormányozzák-e ezt az országot. Van már jogállamisági eljárás a lisszaboni szerződésben, az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás. Ha valaki ettől eltérő, új eljárást akar, akkor ahhoz szerződést kell módosítani. A jogállamot nem lehet a jogállam lábbal tiprásával szolgálni. Márpedig az unió most – a jogállamiságra hivatkozva – lábbal tiporja a lisszaboni szerződést.
Gyengíti vagy erősíti hazánk pozícióját a vitában, hogy gazdasági visszaesés van éppen?
Számunkra gazdasági következményei nem lesznek ezeknek a tárgyalásoknak. Hazánk egyedül is képes hitelt felvenni, nem csak az EU-val együtt. Alapelvként mindig is azt mondtuk, hogy a közös hitelfelvételt nem jó szívvel támogatjuk, de mivel egyes államok nálunk lényegesen rosszabb helyzetben vannak, szolidaritást vállalunk velük. Az viszont elfogadhatatlan, hogy ezért cserébe ne köszönetet mondjanak, hanem a kormányzati hatalom egy részét akarják Brüsszelbe vinni. Magyarország nem tud, nem akar, és nem is fog engedni ebben a kérdésben.
A teljes interjú ITT olvasható.
