Vészjósló jelentés titkosítását oldotta fel a napokban a Nemzeti Információs Központ (NIK). A migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló nemzetbiztonsági jelentésből kiderül, hogy a Magyarországon áthaladó balkáni migrációs útvonal felügyeletét terrorista csoportok vehetik át, ami számottevő kockázatot jelent egész Európára nézve.
Óriási a nyomás a déli határon
A beszámolóból többek között az is kiderül, hogy a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat, illetve, hogy ezzel együtt továbbra is óriási nyomás alatt van a délihatárszakasz: a szerb–magyar határon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést rögzítettek az ideiglenes biztonsági határzárnál. A rendőrségi adatokból pedig az is tudható, hogy a 40. héten újra rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért migránsok száma, amely ebben az időszakban 5606 volt.
Többszázmilliós a kár, amit a migránsok okoznak
A jelentésben azt is leírták, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.
Megjegyzendő, hogy a rongálásokkal a migránsok és az embercsempészek óriási károkat okoznak, elég csak abból kiindulni, amit tavaly közölt a BVOP: a 2022-es évet megelőző másfél évben mintegy félmilliárd forintba került a rongálások javítása a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban lapunk újra megkereste a büntetés-végrehajtást, ők elmondták, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2023. január 1. és július 31. közötti időszakban 1821 esetben történt rongálás, az ezekkel okozott kár pedig 261 millió forint volt.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a migránsok egyre agresszívebb fellépése tette indokolttá a rendszer további megerősítését, fejlesztését, amit a rabokkal is végeztetnek. A kormány korábbi döntésének megfelelően ugyanis a magyar–szerb határszakaszon a meglévő kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével erősítették meg. Ezeket pengés kerítéselemmel fedik, míg alsó felüket többsoros NATO-dróttal szerelték fel, így próbálják megakadályozni, hogy létrával másszanak át az illegális határátlépők a kerítésen.
Bűncselekmény a kerítés megrongálása
Ide tartozik, hogy 2015 óta az illegális határátlépés mellett már a kerítés megrongálása is bűncselekménynek számít. A törvény szerint, „aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ugyanakkor az, aki például ezt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ez a cselekmény halált okoz, akkor az illegális migráns vagy embercsempész akár húsz évet is kaphat.
Hajszálon múlt a tragédia
Utóbbira szerencsére nem volt példa, igaz, olyan történt már, hogy egy embercsempész Kalasnyikovból tüzet nyitott a magyar határőrökre, ám szerencsére nem történt tragédia.
A határvédelmet ellátó határrendészeket és katonákat egyébként rendszeresen támadják a törvényt sértő migránsok. Többek között erről is beszélt a Magyar Nemzetnek néhány nappal ezelőtt a Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály vezetője. Balog Gábor alezredes elmondta, hogy kollégái ellen az illegális bevándorlók minden kezükbe akadó eszközt bevetnek: köveket, fadarabokat, de akadt olyan eset is, amikor egy vasrudat dobtak be a rendőrautó szélvédőjén, ami az anyósülésen landolt és csak hajszálon múlt a tragédia.
Még a kerítést javító rabokat is megtámadták
Fontos azt is megemlíteni, hogy még a javítást végző, illetve a határzár megerősítésén dolgozó rabokat is megtámadták már a migránsok. Tavaly augusztusban baltával, botokkal felfegyverkezve jelent meg egy 15-20 főből álló migránscsoport Ásotthalom térségében az ideiglenes biztonsági határzár szerb oldalán, és kövekkel dobolták meg a kerítés megerősítésén dolgozó elítélteket, illetve a büntetés-végrehajtás munkáltatást felügyelő tagjait. A felügyelők a fogvatartottakkal biztonságos távolságba vonultak, személyi sérülés nem történt.
Több mint száz eljárás csak az idei évben
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy a Szerbiával határos két magyar vármegyében regisztráltak jelentősebb illegális migrációs mozgásokat és az ahhoz köthető kerítésrongálásokat. 2023. első félévében Csongrád-Csanád vármegyében 169 büntetőeljárás indult, míg Bács-Kiskunban 79. Előbbi vámegyében az ottani főügyészség Magyar Nemzetnek küldött tájékoztatása szerint az idei évben eddig külön csak a kerítésrongálás miatt 23 alkalommal rendeltek el nyomozást.
