Az 1992 előtt fúrt kutakhoz üzemeltetési engedélyt, az ezután készült kutakhoz fennmaradási engedélyt kell kérni a jogszabály szerint. A parlament elé benyújtott módosító javaslat meghosszabbítaná az idén év végéig szóló határidőt 2020-ig. A magáncélú kutakat hitelesíteni kell, a közcélra használt kutak esetében pedig laborvizsgálatra is szükség lesz. Az érintettek szerint mindez akár félmillió forintba is kerülhet.
„Miért alakult ki ez a sok illegális kút? Hát hozzunk egy olyan törvényt, ami betartható. Ha betarthatatlan törvényt hozunk, akkor ne várjuk el, hogy jogkövető magatartást tanúsít az állampolgár. Mondok egy egyszerűt, ha egy kútnak a létesítése és legalizálása 100 ezer forintba kerül, illetve az engedélyeztetése ennek a 6-8-10-szerese, akkor hogy várjuk el az állampolgártól, hogy ő jogkövető magatartást tanúsítson” – mondta Vass Tibor, ruzsai gazda.
A homokhátságon többnyire 20-25 méterre fúrt kutakból öntöznek, az ivóvízbázis 200-250 méterről jön. Dudás János őstermelő minden megoldásnak örülne, ami a segítené a gazdálkodást.
„Visszamenőleg egyetlen mérnök nem tud vállalni tervdokumentációt. És ez a kiindulópontja a háztartási felhasználásúnak is és az öntözőknek is. Na, most itt az egész megállt, a jegyzői hatáskörbe tartozó tervdokumentáció. És még ne is beszéljünk ennek a költségeiről” – mondta.
Mérőpontokká nyilvánítaná a kutakat B. Nagy László, de erre egyelőre nincs lehetőség. A szegedi képviselő abban bízik, hogy a 2020 végéig meghosszabbított moratórium elég időt jelent arra, hogy a kúttulajdonosokat kímélő megoldást találjanak.
„Egyeztetések folytak a Belügyminisztériumban az Agrárminisztériummal, a szakmával, a kamarával, és én megértettem azt, hogy egy ismeretlen számú mérőpontot állami feladatba venni, az enyhén szólva is nagy problémát okoz. Mert ugye, ha az állam magára vállal feladatot, akkor annak a megoldását, végrehajtását is el kell végeznie. Erre ma Magyarországon se személyzet, se tudás, se szakember, se pénz nem áll rendelkezésre, hogy ez a verzió működött volna” – fejtette ki.
A Hír TV által megkérdezett szakértők szerint több százezer fúrt kútra mindössze néhány ezer vízügyi mérnök, hidrológus, geológus, vagy kútfúró mester jut. Ezért megbecsülni is nehéz, hogy mekkora munkát jelent a kutak felmérése a szakembereknek.
