„Politikai lázadás volt, ha megvizsgáljuk a korábbi felkeléseket, így a kelet-berlinit 1953-ban, aztán Poznań, 1956, részben megelőzi és tulajdonképpen lángra is lobbantja valamelyest a magyar forradalmat, illeszkedik a magyar népfelkelés, a magyar forradalom és szabadságharc illeszkedik kelet-európai blokk, Szovjetunió gyarmatrendszerének lázadásai sorába, és természetesen ott van a 68'-as prágai tavasz. De hogy ha Kelet-Berlint, Poznańt nézzük, és megnézzük a képeket, ami a tüntető munkásokat ábrázolja, az van a transzparensekre írva, hogy kenyeret!, alacsonyabb normát!, több bért! – természetesen Magyarország is sztálinista típusú ország volt, a szegénység, a kenyérnélküliség, az alacsony fizetés a magyarokat is kínozta” – mutatott rá a Hír TV stúdiójában a Terrorháza kutatási igazgatója az 56'-os események előzményeire, hátterére, és miértjeire a környező európai országokban kitört forradalmak aspektusából.
Békés Márton azt mondta, a magyar bányászokat nem az érdekelte, hogy mennyi fizetésük, hanem az, hogy miért nincs kint a magyar címer, a magyar zászló: ez a forradalom és szabadságharc, ami munkásfelkelés és ifjúsági lázadás volt, ki akarta követelni az emberhez, magyarhoz méltó életet is, de mindenek előtt politikai szabadságot akart. „Hiszen a politikai szabadsággal majd úgy is együtt fog járni a magasabb bér” – emlékeztetett a szakember.
Hangsúlyozta, az 1956-os forradalom és szabadságharc azért egy csodálatos 20. századi esemény, mert a miénk, büszkék lehetünk rá, az egész világ irigyel minket ezért, másrészt minden értelmiségi előkészítés nélküli spontán felkelés volt. Idézte Németh Lászlót, aki két írásában is használta a „A vezér nélküli felkelés” kifejezést erre a történelmi eseményre.„Az emberek spontán özönlöttek ki az utcára, spontán tört ki a forradalom, ez egy ösztönös lázadás volt, amihez nem kellett bonyolult előkészítés, és ha egy másik forradalmárt, Obersovszky Gyulát idézem, akkor pedig azt mondhatnám, hogy napokon keresztül a politikai programot Budapest utcáin a géppisztolyok hirdették, ezek a géppisztolyok pedig a nép kezében voltak” – így Békés.
Az 56'-os forradalom már a korban is győzött, de hosszú távon is, meg kell nézni, hogy hol van a Szovjetunió és hol a magyar nemzet, vélte a kutatási igazgató. Hozzátette: „két szabad hetet töltött el így a magyarság együtt, nemzeti közösségként, nemzet lett a népből, ezt is nyugodtan kijelenthetjük, ezt követően pedig egészen 1957 januárjáig kettős hatalmat épített ki a magyar nemzet ebben az országban, első sorban a munkástanácsok révén, Európa legnagyobb általános sztrájkját hajtotta végre a nemzeti érzelmű magyar munkásság, tehát a győzelem már megvalósult a korban, a Kádár-rendszer bár az első időszaka a megtorlás időszaka az hét év, ami egy nagyon hosszú represszív politikai terrorral eltöltött időszak, tulajdonképpen egy Rákosi nélküli Rákosi-rendszer, de azt követően a Kádár-rezsim is rájött, hogy nem tud úgy kormányozni, mint ahogy elődje, a Rákosi-időszak, és aztán ahogy jött 1989, az 1956-os forradalom és szabadságharc igaz, valódi mítosza az a rendszerváltoztatáshoz is hozzájárult, tehát a kettőt nem választhatjuk el egymástól, és még a sors is segített nekünk, Istennél nincsen nagyobb forgatókönyvíró, ezt bizonyítja az, hogy amikor Nagy Imrét és mártírtársait rehabilitálták, abban a pillanatban körbejárt egy papír az MSZMP ülésének termében, erre a papírra az volt írva, hogy Kádár meghalt.”
