2024. 03. 04. Hétfő Kázmér napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Radar 17:30

Kultúra

Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára

A solymászatot, a lipicai lótartást és a magyar vonós zenekari hagyományokat is felterjesztették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amely az egyes országok nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjti össze.

  • Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára évente egyszer lehet felterjesztést benyújtani önállóan vagy több országra kiterjedő hagyományként, közös dokumentáció elkészítésével - emlékeztet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény.

A magyarországi felterjesztések szervezője és felelőse az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megbízott Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amely a 2003-as egyezmény hazai megvalósításának szakmai koordinátora. A most felterjesztett örökségek dokumentumainak értékelésére és az elemek listára vételére 2021 decemberében kerülhet sor a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 16. ülésszakán.

Mint a közlemény felidézi, a ragadozó madarakkal való vadászat évezredes múltra visszatekintő tradíció Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ számos más régiójában. A solymászat hagyományát most negyedik alkalommal terjesztették az UNESCO listájára, újabb hat ország csatlakozásával.

A solymász közösségek a vadászat mellett fontos szerepet játszanak a madár- és természetvédelemben, a veszélyeztetett fajok fenntartásában, a hagyományőrzésben. Minden országban egyesületek segítik munkájukat és nemzetközi szövetség fogja össze a világ solymász szervezeteit - áll a közleményben.

A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari pompa reprezentálására kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották.

A közlemény hangsúlyozza, hogy Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban: ma Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia rendelkezik lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal.

Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel - mutat rá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommünikéje, hozzátéve: a felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partner.

Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet az UNESCO listájára.

A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki a főúri vonós zenei gyakorlat alapján, a hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat.

Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, segítve annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos továbbörökítése. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a Táncház módszer és a Kodály-metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.

MTI

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Elítélték a Gellért-hegyi rablóbandát

Elítélték a Gellért-hegyi rablóbandát

Jogerősen 2-3 éves börtönbüntetéseket szabott ki a fiatalkorúakból álló Gellért-hegyi rablóbanda ügyében a Fővárosi Törvényszék hétfőn - tudatta a bíróság sajtóosztálya közleményben.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án, szerdán tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!