2020. január 22.,
szerda, Vince, Artúr napja

Nagy oktatási reformok éve lesz 2020

Hír TV

2019. december 31., kedd 09:15

Alapjaiban alakul át a hazai szakképzés 2020-ban, hamarosan debütál az új intézmény-, ösztöndíj- és életpályarendszer - erről ír a Magyar Nemzet. A napilap beszámolója szerint az új év sok más újdonságot is hoz az oktatásban: szigorodik a felsőoktatási felvételi, beindulnak a nemzetközi szinten is egyedülálló állami támogatású külföldi nyelvtanfolyamok, kiterjesztik a Klebelsberg-ösztöndíjat, fizetésemelés vár az iskolaigazgatókra, ősszel pedig egy megújult, korszerűsített alaptanterv szerint kezdődhet a tanév.

Mozgalmas éve volt az oktatásnak 2019, az ágazatirányítás számos meghatározó jogszabályi változást készített elő, amelyeknek többsége 2020-ban lép életbe. Az egyik legizgalmasabb újdonság az állami finanszírozású külföldi nyelvi kurzusok bevezetése, amit még feb­­ruárban jelentett be Orbán Viktor kormányfő. A Bartos Mónika miniszteri biztos kezébe adott program évente 140 ezer tanulónak ad lehetőséget arra, hogy középiskolai évei alatt kétszer két hetet töltsön nyelvtanulással az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország vagy Kína nyelviskoláiban. A diákok több mint hatezer képzés közül választhatnak, és a csoportos vagy egyéni utazásuk minden költségét fedezi az állam, az őket kísérő pedagógusok pedig félmillió forintos díjazást kapnak.

A jelentkezési felület februárban nyílik majd meg.

Szintén a nyelvtanulást támogatja az idén bevezetett új diákhitel, amelyet októberi indulása óta már ezren fel is vettek. A kölcsön maximális összege ötszázezer forint, és a hitel kamatmentessé válik, amint sikerül megszerezni a középfokú nyelvvizsgát. Az intézkedés súlyos probléma megoldásához járul hozzá, mert jelenleg kilencvenezer olyan fiatal van Magyarországon, aki azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs meg a tanulmányai lezárásához szükséges nyelvi bizonyítványa.

Szigorodik 2020-tól az egyetemi és főiskolai felvételi, bár mégsem olyan mértékben, mint ahogy eredetileg tervezte a kormány: noha egész évben úgy volt, hogy a következő eljárásban már középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi is szükséges az alap- és osztatlan szakos felvételihez, a szakmai kritikák miatt az utolsó pillanatban végül eltekintettek a nyelvi követelménytől. Az emelt érettségi viszont maradt, ehhez azonban segítséget nyújt a kormány: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jóvoltából ingyenes felkészítő tanfolyamokat szerveznek, amelyekre január 9-től lehet majd jelentkezni.

A felsőoktatást érintő pozitív változás, hogy februártól tovább emelkedik a hallgatói normatíva, a jelenlegi 128 ezerről 166 ezer forintra. Ez azért fontos, mert az intézmények ebből fizetik a diákoknak a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat, a havi juttatások összege így magasabb lesz.

Az ágazat irányításában egyébként fontos átalakítás történt az idén: szep­tembertől az Emmi helyett már az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium felel a felsőoktatásért.

Ebben az évben döntött a kormány a kutatás-fejlesztés átalakításáról is: az Akadémia kutatóintézetei átkerültek az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Ezzel együtt a területre szánt források is bővülnek 2020-tól: az ideinél 32 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat az ágazat, ami 25 százalékos emelkedés.

Nagy port kavart a köznevelési törvény nyári módosítása is, ami szintén sok újdonságot hozott. A magántanulói státust szeptembertől egyéni munkarend váltotta. Legkésőbb egy éven belül minden érintett jogviszonyt felülvizsgálnak, és a továbbiakban nem az iskolák, hanem az Oktatási Hivatal (OH) engedélyezheti a tankötelezettség iskolán kívüli teljesítését. Ugyancsak az OH-hoz telepítették az iskolakezdéssel kapcsolatos döntési jogokat: ha a szülő azt szeretné, hogy a hatéves kort betöltött gyermeke mégse kezdje el az első osztályt, akkor ezt nem elég az óvodavezetővel megbeszélnie, a halasztásra engedélyt kell kérni a hivataltól.

Totálisan átszabják a szakképzés rendszerét is: a megszűnő Országos Képzési Jegyzéket egy korszerűbb rendszer váltja 2020-tól. A nemrég megjelent új szakképzési törvény szerint ötéves technikumi és hároméves szakképző iskolai képzés indul. Jó hír, hogy a következő tanévtől nemcsak a hiányszakmát tanulók, hanem valamennyi diák ösztöndíjat kap a szakképzésben. A kezdetben 7-14 ezer forintos juttatás a képzés gyakorlati idejére akár a minimálbért is elérheti. Ráadásul a végzéskor egyösszegű, több százezres pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, és külön ösztöndíjat vezetnek be a rászorulóknak.

A tanárok is jól járnak, mert a szakképzésben nyártól átlagosan harminc százalékkal emelik a fizetéseket, ami egyes oktatók esetén akár százezer forintos mértékű pluszt jelent. Az oktatók kikerülnek a közalkalmazotti státusból, foglalkoztatásuk a jelenleginél rugalmasabb kereteket ölt majd, több pénzt kaphatnak a túlórákért és olyan béren kívüli juttatásokat is elérhetnek, amit a mostani rendszer nem enged. Az óraadók ötvenszázalékos emelésre számíthatnak.

A pedagógusnak készülő fiatalok számára kedvező intézkedés, hogy a kormány döntött a Klebelsberg képzési ösztöndíj kiterjesztéséről is. A félévenként 125 és 375 ezer forint közötti támogatás az osztatlan tanárszakos és a gyógypedagógus-hallgatók mellett 2020-tól a leendő alsós tanítóknak is járni fog. Mindemellett készül a kormány az iskolaigazgatók béremelésére is, ami ugyancsak 2020-ban várható, de a részletek még nem ismertek.

Végezetül 2020 őszén új Nemzeti alaptanterv váltja a régit. Bár a tervezet első verzióját már 2018 augusztusában közzétették, az anyagon több száz szakértő bevonásával azóta is dolgoznak, és a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Az Emmi minapi közlése szerint lényeges változtatásokra lehet számítani, amelyek minden korábbinál modernebb, korszerűbb oktatás kereteit teremtik meg.

Magyar Nemzet, Hír TV