Sam Havadtoy kortárs magyar művész, ebből mindhárom szó fontos: megvan ugyanis a diktatúrákkal kapcsolatos élettapasztalata, de művészként képest kortárs szemmel, iróniával nézni ezekre az egykor rettegett figurákra – mondta el a kiállítás megnyitóján a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária emlékeztetett, a Havadtoy kortársaiként született magyaroknak évtizedekig kellett együtt élniük az olyan Lenin-szobrokkal, amilyeneket a művész a rá évtizedek óta jellemző anyag, a csipke felhasználásával újraalkotott süket, vak és néma Leninekként. Ezek a fanatikus diktátorok valóban nem voltak kíváncsiak a valóságra, hiszen saját utópiájukban és fanatizmusukban éltek – jegyezte meg.
A kiállításban látható Lenin-mellszobrok nagyobbak, mint a Sztálin-büsztök – hívta fel a figyelmet a főigazgató, hozzátéve: az "igazi ősgonosz" valóban Lenin volt, Sztálin "a gyakorlat embereként" az ő rémálmát valósította meg.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója felidézte, hogy a szocializmust építő Szovjet-Oroszország, majd később a Szovjetunió hét évtizeden keresztül kísérletezett az új társadalom felépítésével.
A megvalósult szovjet modell az első pillanattól az utolsóig totális diktatúra volt, legitimációját pedig a terror biztosította. Ígéretei ellenére sem bőséget, sem testvériséget, sem szabadságot nem hozott, ám világszerte több mint 100 millió ember életét követelte – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a kommunista diktatúra nemcsak azokkal szemben követ el megbocsáthatatlan bűncselekményeket, akiket ellenségüknek tekintett, hanem saját magukkal és elvtársaikkal szemben is, hiszen árulókká, cinkosokká, felbújtókká, tapsolókká, süketekké, némákká és vakokká nyomorítottak mindenkit, még saját magukat is.
Fekete Rajmund figyelmeztetett: Lenin csaknem száz, Sztálin éppen nyolcvan éve halott, a kommunizmus szelleme azonban nem teljesen az. "Pedig mi már tudjuk, a kommunizmusra tett újabb kísérlet olyan, mint Elizabeth Taylor nyolcadik házassága" – mutatott rá.
Fekete Rajmund elmondta, a kiállítás címe Martin Malia amerikai történész kommunizmusról megfogalmazott szavait idézi.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Sam Havadtoy még akkor sem tudott elszakadni a magyarságától, amikor ezt, távol Magyarországtól, megpróbálta.
Van azonban egyvalami, amiben nem karakteresen magyar: az örökös derű – közölte.
Sam Havadtoy felidézte, hogy a kiállítás anyaga tíz év alatt készült el, először a Lenin-, majd a Sztálin-büsztök, végül a tárlaton látható két festmény.
Ezek történetéről szólva elmondta, hogy Oroszországban néhány éve, amikor Vlagyiszlav Izmailovics 1924-ben Leninről festett portréját készültek restaurálni, a vászon túloldalán rábukkantak Ilja Galkin II. Miklós cárról korábban festett portréjára. Sam Havadtoy mindkét alkotást, immár külön vásznakon, újraalkotta saját jellegzetes stílusában, az orosz történelem két nevezetes alakjának így a csipke nyújt hátteret.
Mint a Terror Háza Múzeum közölte, a kiállításon látható három Lenin-büszt a művész adományaként az intézmény tulajdonába került.
Fotó: Facebook
