Az Öreg Tigrist kézbe véve szinte a fülünkben halljuk, ahogy a levegőbe emelkednek a magyar Messerchmidt gyorsbombázók. Nem csak a felségjelük hazai, de maguk a gépek is, hiszen Magyarországon szerelték össze őket. Minőségibbre is sikeredtek, mint a német változatok.
1944. október 23. napjában járunk. Még pislákol a remény, de a szovjetek már a fél országon át nyomulnak. Felbúg a több ezernyi lóerő, a sasok felszálltak. Kis időn belül kioldják a „csomagot”, ám hamar jön a cirill betűs válasz. Az egyik Messzer párosa ráadásul gigászi küzdelmet kell vívjon kilenc orosszal az Orosháza fölötti légtérben, de Vitéz Orbán József törzsőrmester, az „Öreg Tigris” mögött ott ül hű megfigyelője, aki a hátrafelé tüzelő távirányításos géppuskákat is kezeli.
Nem más ő, mint Vörös Tibor szakaszvezető, a kötet szerzőjének, Pozsgay Gyulának a nagypapája. Az övé, és a magyar pilótahősök története is ez a keménytáblás dokumentum-képregénykönyv, amely tisztelgés a mára szinte elfeledett magyar gyártású repülőgéptípus, a Messerschmitt Me 210 Ca-1 emléke előtt is.
Pozsgay Gyula pilóta nagyapja hagyatéka alapján állította össze a történetet minden részletre kiterjedően. A tehetséges rajzolóvá érett unoka a Mediaworks Központi Szerkesztőség kultúra rovatának elmondta, hogy magát a rajzolás tudományát is nagyapjától tanulta meg. Hozzátette: – Nagyon jó érzés, hogy a magyar történelmet rajtam, az alkotásomon keresztül lehet bemutatni külföldön. Különösen jó érzés, hogy ezt egy családi történeten keresztül tudom elérni. A pilóták is értékelik, hogy stimmelnek a kockákon a repüléstechnikai részletek. Vadászpilótákkal is konzultáltam ez ügyben – árulta el az író-rajzoló, aki mellesleg maga tervezte a hazai Gripenek Puma dekorációit is.
De hogy jön ide a külföld? Az Öreg Tigrisre először egy svájci–francia kiadó csapott le, így francia nyelvterületen egy év alatt 10 ezer példány fogyott el belőle, amivel bestsellerré vált. Ez magyar szinten példátlan sikernek számít.
Pozsgay Gyula elárulta azt is, hogy a francia bemutatókon az ottani olvasók nagy tisztelettel álltak művéhez, bár a két nép a történelem színpadán sokszor nem ugyanazon az oldalon állt.
