Melissa Schwartz szóvivő közleménye szerint az olajmezők feltárásához szükséges szeizmikus mérések engedélyezését kérő Kaktovik Inupiat helyi vállalat nem végezte el a február 13-i határidőre a térségben lévő jegesmedvebarlangok azonosítását.
A jegesmedvebarlangok helyének meghatározására szükség lett volna ahhoz, hogy az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat engedélyt adhasson a szeizmikus mérésekre a jegesmedvék közelében.
A vállalat mintegy 140 ezer hektárnyi területen tervezett méréseket végezni a nemzeti park part menti térségében, a határidő elmulasztása azonban szerződésszegésnek számít.
A Trump-adminisztráció január elején nyitotta meg Alaszka egy részét, köztük az ANWR nemzeti park egyes térségeit az olajkitermelők előtt.
A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki hóba és jégbe vájt odukat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket. A hőmérséklet emelkedésével és a tengeri jég vékonyodásával a ragadozók a szárazföldön, elsősorban a vadrezervátum part menti síkságán alakítják ki barlangjaikat.
A kiadott kőolaj- és földgázkitermelési jogok tíz évig érvényesek.
Becslések szerint nagyjából 11 milliárd hordónyi olajat rejthet a vadrezervátum, utak és egyéb infrastruktúra híján azonban rendkívüli költségekkel jár a kitermelés egy ilyen területen. Számos nagy amerikai bank jelezte, hogy nem fogja támogatni a kitermelést a térségben.
A január 20-án beiktatott új amerikai elnök, Joseph Biden és belügyminiszter-jelöltje, Deb Haaland ellenzi a kőolajkitermelést a nemzeti parkban.
MTI