Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.
Ahogy az október 6-ai megemlékezéseknek, úgy a megtorlásról szóló történelmi előadásoknak is szabott menetük van, ami érthető, hiszen a korszak forrásai jól feltártak. A kutatás azonban folyamatos, számos olyan tény rejlik az újabban feltárt adatokban, amelyek csokorba rendezve már alkalmasak arra, hogy átszínezzék a bennünk kialakult, sokszor plakátszerűvé egyszerűsödött képet. A Magyar Összetartozás Intézete ezeket az újdonságokat, emlékezet- és identitáspolitikai fejleményeket mutatja be összeállításában, amelynek része új podcastepizód Hermann Róberttel (Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról), Balázs D. Attila népszerű sorozatának, a Látképnek új része, cikk az aradi Szabadság-szobor hányatott sorsáról és jelenéről; illetve diákoknak szóló, edukatív kisfilm az új MCC Plusz alkalmazásban, Limpár Péter történész munkája, amely megtekinthető a YouTube-on is. A háromszor egyperces „tiktokos” filmben a Fiumei úti sírkertben emlékezünk meg az 1848–49-es szabadságharc mártírjairól – rendhagyó módon nem a kivégzett vértanúkra, hanem azokra összpontosítva, akiket a becsületüktől próbáltak megfosztani.
Hermann Róberttel készített izgalmas podcastbeszélgetés során szó esik többek között egy kóspallagi parasztember és egy magyar gróf életének és halálának metszéspontjairól; az emlékünnepekről kiszorult magyar és nem magyar mártírjainkról; a szerencséről és a balszerencséről, illetve a bitó alá vezető út szeszélyes kanyarjairól; az Aradon kivégzett tábornokok viszonyáról a magyarsághoz, a magyar nyelvhez és a magyar helyesíráshoz; és olyan női kezdeményezésről, amelyben (megint) megelőztük a Nyugatot, csak éppen senki sem tartja ezt számon.
