„Modern életünkben elhalványultak a betlehemes játék egyházi, népi kulturális elemei, amelyeket érdemes lenne élő színházi keretek között ismét megismertetni a gyerekekkel” – indokolta Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a darabválasztást.
Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas rendező felelevenítette, hogy Gárdonyi művét 1901-ben mutatták be először a Nemzeti Színházban, majd 1912-ben egy másik rendezésben, mindkettő nagy siker lett. Akkor még három felvonásban játszották, ezt most egyfelvonásossá rövidítette Bártfay Rita, az Újszínház dramaturgja.
A kész darab sokáig a fiókban hevert, mígnem Gárdonyi álmában megjelent egy színházi előadásba beépülő betlehemes játék. Ezután döntötte el, hogy egy „hangulatkeltő előjátékot” szerkeszt a kész műhöz, megmagyarázva, „hogyan kerül a magyar paraszt magyar népi ruhában Jeruzsálembe” – magyarázta Koltay Gábor.
„Abban bízunk, hogy ezt a bonyolult, összetett és nagyon nehezen követhető világot – ahol sokszor szomorúak vagyunk – szebbé, jobbá, emberibbé, elfogadhatóbbá és becsületesebbé tudjuk tenni. Abban reménykedünk, hogy eljön egy szebb és jobb világ, ennek a reménynek a megtestesítője a kis Jézus”
– fogalmazott.
Igaz-Juhász Katalin díszlettervező elmondta, a színpad bal oldalán egy keleti palota jelenik meg, jobb oldalon a háttérben egy sziklaváros, az előtérben pedig egy homokkőbe vájt, istállószerű szállás. A város folytatódik a zenekari árokban, növelve az előteret a statikus színpadképhez.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezi; a karakterek egy része keleties ruhát fog viselni, de megjelennek a színen a hagyományos magyar népi ruhák is - tette hozzá.
A produkciót a Viharsarok Táncszínházzal közösen hozták létre, a zenét Koltay Gergely szerezte.
A darabban mások mellett Besztercey Attila, Puskás Dániel, Nagy Róbert, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Tege Antal, Liszi Melinda, Lénárt László és Csurulya Csongor játszanak.
