Az Eurostat jelentése szerint a 2002-ben kitűzött célkitűzés már 2019 végén 40,3 százalékkal teljesült uniós szinten, a folyamat azonban nem állt meg. 2002-ben még a 30 és 34 év közöttiek 22,5 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzetséggel.
A növekedés a nők esetében volt a legjelentősebb uniós átlagban, ugyanis a 2002-es 23,7 százalékról 45,6 százalékra módosult 2019-ig, amíg a férfiak esetében 21,4 százalékról 35,1 százalékra. Ennek értelmében a nők meghaladták, a férfiak továbbra is elmaradnak a célkitűzéstől.
A felsőfokú végzettséget szerzők aránya leginkább Cipruson és Litvániában növekedett, Magyarországon a 2002-es 14,4 százalékról 2019 végéig 33,4 százalékra módosult.
A célkitűzést az EU 27 tagállamából tizennyolc - Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország - teljesítette vagy haladta meg.
A jelentés szerint az oktatásból és képzésből a 18 és 24 év közöti korai lemorzsolódók aránya 16,9 százalékról 10,2 százalékra csökkent. Mivel az unió 2020-ig 10 százalék alá akarta zsugorítani a korai iskolaelhagyók arányát, ez a célkitűzés nem valósult meg. A nőket 8,4 százalékban, azaz kevésbé érintette ez a jelenség, mint a férfiakat, akik esetében a mutató 11,9 százalék volt.
A korai iskolaelhagyók legalacsonyabb arányát Horvátországban, a legmagasabbat Spanyolországban, Máltán és Romániában rögzítették. Arányuk Magyarországon 12,5 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött - áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.
MTI
