A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és a Képes Krónikák Kiadó jóvoltából megjelent a Magyar rocktörténet című képregénykönyv folytatása. Az új rész a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól szól, akik közül – Istennek hála – még ma is sokan aktívak.
A Magyar Zene Házában tartott kötetbemutatón legendás magyar zenészeink elevenítették fel ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984–2024) életútját bemutató minikiállítás is.
Az eseményen Demeter Szilárd, a PKÜ vezérigazgatója köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Mint fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet, soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
A rendezvényen a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett.
Hegyi György már az elején elmondta, hogy az első dolga volt letesztelni a fiatal generáción a kötetet, és sikerrel járt. Ez is azt mutatja, hogy a magyar klasszikus rock, az „ősapák” és az „ősanyák” zenéje vélhetően sosem fog kikopni a köztudatból, hiába érik zeneileg már-már értelmezhetetlen hatások keletről, s nyugatról.
Ezt a magyar könnyűzenei örökséget viszont nem csak a rádióknak kell ápolniuk, s ezt bizonyítja ez a rendhagyó, 108 oldalas kötet is, amelynek kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig.
A képregénykönyv a korszak legjelentősebb előadóit, többek közt a Bikinit, a Vágtázó Halottkémeket, a Kontroll Csoportot, az URH-t, a KFT-t, a CPg-t, az Eddát, a Karthagót, az Első Emeletet, a Solarist, a Pokolgépet, az Ossiant, az Akelát, az Oment, a Bonanza Banzai-t, a Takáts Tamás Dirty Blues Band-et, a Pál Utcai Fiúkat, a Tankcsapdát – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros és karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.