2019. október 17.,
csütörtök, Hedvig napja

Csillagászati kutatásokért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

MTI

2019. október 8., kedd 12:36

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

 Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - olvasható az indoklásban.

James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

Az ősrobbanás-modell a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti legelső pillanatoktól írja le az univerzumot, amikor még rendkívül forró és sűrű volt. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. Az ősrobbanás után alig 400 ezer évvel a világegyetem "átlátszóvá vált, és a fénysugarak képesek voltak áthatolni rajta". Ez az ősi sugárzás a mai napig "körülvesz minket, és kódolva van benne az univerzum sok titka". Elméleti eszközeit és számításokat alkalmazva James Peebles képes volt értelmezni a világegyetem "gyermekkorából" származó nyomokat, és felfedezni új fizikai folyamatokat.

Eredményei feltárták, hogy a világegyetemnek mindössze öt százaléka ismert, az anyag, amely a csillagokat, bolygókat alkotja - "és minket". A fennmaradó 95 százaléka ismeretlen sötét anyag és sötét energia. Ez rejtély és kihívás a modern fizika számára.

Michel Mayor és Didier Queloz 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A különleges eszközökkel az Haute-Provence Obszervatóriumban tett felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

A csillagászok újabb és újabb különleges új világokat fedeznek fel, "méretek, formák és keringési pályák elképzelhetetlen gazdagságával" - hangsúlyozta a két svájci tudós munkájának jelentőségét a Nobel-bizottság, hozzátéve, hogy az azóta tett felfedezések kétségbe vonják a bolygórendszerekről alkotott korábbi elképzeléseket, és arra késztetik a tudósokat, hogy vizsgálják felül a bolygók eredete mögötti fizikai folyamatokat. Az exobolygók vizsgálatára tervbe vett projektek révén talán válasz születik arra az örök kérdésre, hogy van-e élet a Földön kívül.

A három kutató "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" - összegeztek az indoklásban, amely szerint James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig "felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva". Eredményeik "örökre megváltoztatták a világról alkotott képünket".

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Az összeg felét James Peebles kapja, a másik fele egyenlő arányban oszlik meg Michel Mayor és Didier Queloz között.

A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az 1935-ben a kanadai Winnipegben született James Peebles a Manitobai Egyetemen és az amerikai Princeton Egyetemen szerzett diplomát. Egész életében az amerikai egyetemen kutatott és oktatott, az intézménynek jelenleg is Albert Einstein professzor emeritusa. A világ egyik vezető elméleti kozmológusának tartják 1970 óta, az ősrobbanás kori nukleoszintézis, a sötét anyag, a kozmikus háttérsugárzás és a világegyetem struktúrái kialakulásának kutatásaihoz való elméleti hozzájárulásáért.

Michel Mayor a svájci Lausanne-ban született 1942-ben. A Genfi Egyetemen fizikából, a Lausanne-i Egyetemen csillagászatból szerzett diplomát, az intézmény csillagászati tanszékének professzor emeritusa. 2007-ben nyugdíjba vonult, de a Genfi Obszervatórium aktív kutatója maradt. Kutatott a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetében, a Chilében lévő Európai Déli Obszervatóriumban (ESO), és a Hawaii Csillagászati Intézetben. 2015-ben Kiotó-díjat kapott föld és bolygótudományok területén.

Az 1966-os születésű Didier Queloz a Genfi Egyetemen végzett. Az intézmény és az angliai Cambridge-i Egyetem professzora. Michel Mayor volt a tanácsadója a doktori iskolában, együtt fedezték fel 1995-ben az 51 Pegasi b-t. Felfedezésükért 2017-ben megkapták a fizikai Wolf-díjat.

MTI