A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: "ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van".
Felidézte: már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton "életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében". 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.
A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.
Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy "biztonságban élhessünk" - tette hozzá a politikus.
Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. "Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk" - fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: "készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni" - jelentette ki a miniszter.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján - az idén május 30-án - emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
Megújult a Hősök parcellája a Fiumei úti sírkertben
Felavatták a megújult Hősök parcelláját a fővárosi Fiumei úti sírkertben vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: "önbecsülésünk erősítéséhez, nemzeti létünk fennmaradásához" nélkülözhetetlen példaképeket találni, akik erőfeszítéseit nagyra értékeli az utókor és követendőként állítja a jövő nemzedékeinek. Közéjük tartoznak a katonák.
A miniszter szerint a magyar hősök emlékünnepe méltó alkalom arra, hogy átadják a felújított Hősök parcelláját a nemzeti sírkertben.
Nem mindennapi az életműve azoknak az embereknek, akik ebben az új, központi katonai parcellában nyugszanak - hangoztatta Benkő Tibor, köszönetet mondva helytállásukért és áldozatvállalásukért.
Kijelentette: ezen a helyen az utókor kifejezheti tiszteletét azok előtt, akik a haza védelméért áldozták életüket. A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete és Múzeuma szakmai irányításával új és modern arculatot nyert parcella híven őrzi és hirdeti a magyar katona emlékét, és "A hazáért mindhalálig!" jelmondatban megfogalmazott hazaszeretetét és áldozatvállalását - emelte ki a miniszter, aki arra kért mindenkit, ez a központi katonai temető legyen a jelen és a jövő katonanemzedékeinek zarándokhelye.
Benkő Tibor kitért arra: a halottak eltemetése az általános ókori felfogás szerint is az itt maradtak legelemibb kötelessége. A temetés biztosítja a halottak végső nyugalmát - tette hozzá.
Katonanemzet lévén az ország hosszú évszázadokon át töretlenül tisztelte az elesett hősöket - emelte ki a miniszter, hozzáfűzve: "az eke mellett izzadó jobbágy és a nemesember ugyanúgy tisztában volt vele", hogy aki az országba betolakodók elleni küzdelemben feláldozza életét, méltó a leszármazottak tiszteletére.
Igaz volt ez az első világháborúban is, amikor megszületett a központi emlékezés igénye. 1945 és 1989 között viszont Magyarország emlékezetpolitikája a miniszter szavai szerint finoman szólva is meglehetős hiányosságot mutatott.
Napjainkban viszont Magyarország kormánya és a Honvédelmi Minisztérium kiemelt feladatának tekinti a katonahősök emlékének helyreállítását, ápolását és megőrzését a jövő nemzedékeknek. Kötelességüknek tartják továbbá, hogy a végtisztességet azoknak is megadják, akik évtizedekig jelöletlen sírokban vártak erre - mondta miniszter.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyaga szerint a Fiumei úti sírkert 1849-es megnyitását követően a temető keleti határán található 52-es parcella feltöltése 1875-ben kezdődött meg. Azóta sokszor volt ott temetkezés. A parcella használati joga 2003 végén a Honvédelmi Minisztériumhoz került azzal a céllal, hogy ott a missziós küldetések alatt, illetve a szolgálatuk teljesítése közben hősi halált halt katonák, valamint a Magyar Honvédség halottjai kapjanak végső nyughelyet.
2010. április 7-én a Honvédelmi Minisztérium katonai tiszteletadással központi katonai temetővé és kegyeleti hellyé avatta a Fiumei úti nemzeti sírkert 52-es parcelláját, a honvédség halottai és hősi halottai végső nyughelyét.
A parcella 2012-ben tovább bővült, amikor a VIII. részt kijelölték az első és második világháború kiemelkedő katonáinak temetési helyévé. Szintén az 52-es parcellán belül alakították ki a világháborúkban hősi halált halt, és azóta ismeretlen helyen, jeltelen sírban, vagy méltatlan körülmények között nyugvó magyar katonák hősi temetőjét. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával 2020-ban a parcella új, modern arculatot nyert.
Vasárnap az 52-es parcella ünnepi avatásán részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök; Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. Köszöntőt mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján - az idén május 30-án - emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
MTI
