Az egyetem feladata tartalommal megtölteni a tereket, a református egyház feladata pedig az, hogy megfelelő formában hasznosítják az épületet - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi beszédében. Kiemelte: az állam a rendszerváltoztatás egyik fontos örökségét megőrizve történelmi rekonstrukciót hajtott végre, hogy a Palotanegyedben álló épületegyüttest a régi fényébe állíthassa vissza.
Emlékeztetett arra, hogy a palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer nem értette és nem tudta megbecsülni kulturális javainkat, amelyek ezt az épületet is jellemezték - fűzte hozzá.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke áldást kívánva rámutatott arra: a hallgatók, akik ezen az egyetemen szerzik ismereteiket, ismerkednek a tudománnyal, bölcsességgel és igazsággal, a jövendő értelmiség elitjét alkotják majd.
Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese elmondta, hogy a felújított épület az egyetemi mindennapoknak, valamint az egyházi és egyetemi ünnepi alkalmaknak is otthont ad majd, s a hallgatók 21. századi technikai körülmények között folytathatják tanulmányaikat.
Hozzátette, hogy a felújított épületben az oktatást egyebek mellett digitális táblák, kivetítők, hatalmas előadóterem, szemináriumi termek és könyvtár is segíti, továbbá úgy fogalmazott, hogy az épület nemcsak az egyetemé és a református egyházé, hanem az egész nemzeté.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára fontos feladatnak nevezte minden olyan beruházás ösztönzését, amely a hazai kulturális javak, az épített örökség megőrzését és megóvását szolgálja. Fenntarthatóságért is felelős államtitkárként pedig kiemelt célja, hogy olyan építészeti megoldások jöjjenek létre, amelyek hosszú távon maradandó értéket képezve szolgálják a jövő nemzedékek érdekeit.
Hangsúlyozta: az épített örökségben a nemzetformáló, szimbolikus jelentőségén túl gazdasági lehetőségek is rejlenek, amelyek számos területen, például turisztikai vagy kulturális téren is megmutatkoznak.
A kormány még 2015 végén döntött arról, hogy a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a főváros VIII. kerületében található Károlyi-Csekonics-palotát, és a Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám alatti épületegyüttest a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használatába adja. A palotát 1881-1885 között építtette Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján. A Károlyi-Csekonics-palotának hányatatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig 2004-ben műemléki védelem alá került.
MTI, Hír TV
