Kőrösi Gábor közölte: a fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre.
A második ütemben, 2023-ig Szabadság Bástyája címmel egy olyan kiállítás születik meg az ágyútoronyban, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be a magyarok és külföldiek számára egyaránt izgalmasan - fűzte hozzá.
Kőrösi Gábor elmondása szerint a nemrég zárult régészeti feltárás legkorábbi leletei a 2000-2500 éves kelta kerámiatöredékek, de találtak az i.sz. 3. századból származó római pénzérmét is. Ez egy valódi ritkaság, hiszen a mindössze kilenc hónapig uralkodó Tacitus császár verete került elő a Citadellán - emelte ki a kommunikációs igazgató.
Mint hozzátette, számos emlék - kerámiák, pipák és egyéb tárgyak - is előkerült a területen palánkvárat építő oszmánoktól, és megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, két tornyú egyetemi csillagvizsgáló falmaradványait is. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben ugyanis elbontották - idézte fel.
A Csillagda alapjai mellett a régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is feltártak. Az Osztrák-Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon; az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül.
Az állapotfelmérést és régészeti feltárást követően a munkálatok a Citadella közepén álló, második világháborús légvédelmi betonbunker elbontásával folytatódnak - számolt be a beruházásról a Várkapitányság munkatársa.
MTI