2024. 04. 14. Vasárnap Tibor napja
Jelenleg a TV-ben:

Svenk

Következik:

Vezércikk 08:05

Kultúra

A Terror Házában előadáson mutatták be, hogy milyen Tito-nosztalgia dívik Szlovéniában

Napjainkban virágzik a Tito-nosztalgia a volt Jugoszláv tagállamokban. Az egykori teljhatalmú kommunista vezető emlékére szobrot avatnak, utcákat, parkokat neveznek el, vagy vissza róla. A jelenség okán a Terror Háza Múzeumban előadást tartottak.

  • A Terror Házában előadáson mutatták be, hogy milyen Tito-nosztalgia dívik Szlovéniában

 „A nagyjából 40 ezer délvidéki magyar meggyilkolása miatt sokáig semmiféle bocsánatkérés nem történt. Amikor az atrocitásokra először hívtuk fel a figyelmet a Terror Háza Múzeumban egy időszaki kiállítással, akkor a szerb nagykövet eljött és a megbékélés jegyében elkezdődött a tragédiáról egy párbeszéd. Ez volt az első alkalom.” Tito egyébként 30 éven keresztül állt a nyugati hatalmak jóvoltából az összetákolt Jugoszlávia élén. Kihasználta azt a geopolitikai helyzetet, ami a Szovjetunió és a Nyugat közé helyezte az országot és megpróbálta érdekeit érvényesíteni. Senki sem beszél arról, hogy harminc éves uralma alatt milyen elnyomó rendszert működtett, és hány ember esett ennek áldozatul. A nyugati nagyhatalmak mindent elkövettek annak érdekében, hogy ne kerüljön sor semmilyen számonkérésre, és ne tudja meg a világ, hogy milyen árat fizettek azok az emberek, akik a szovjet birodalom fennhatósága alá kerültek a Nyugat segédletével és beleegyezésével – fejtette ki Schmidt Mária. Joze Dezman történész, Szlovénia Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta: Szlovéniában a kommunisták 15 ezer embert öltek bírósági per nélkül 1945 után. 1945 és 1951 között 218 embert ítéltek halálra, 25 ezer embert ítéltek el. Szlovéniában 700 tömegsír van, 1000 áldozattal. A politikai átmenetet követő szlovén kormányok azonban nem ítélték el a kommunizmust. Nemrég a kultuszminiszter megünnepelte a Szlovén Kommunista Párt megalakulásának 80. évfordulóját. A hatóságok akadályozzák a tömegsírokat feltáró bizottság munkáját, volt olyan eset, hogy az áldozatok emlékére állított kereszteket kivették a földből, napjainkban kutyaiskola található a helyükön. 2023-ban Szlovéniában felszámolták a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját.

 Napjainkban virágzik a Tito-nosztalgia a volt Jugoszláv tagállamokban. Az egykori teljhatalmú kommunista vezető emlékére szobrot avatnak, utcákat, parkokat neveznek el, vagy vissza róla. A jelenség okán a Terror Háza Múzeumban előadást tartottak.

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében rámutatott: tudtuk, hogy a magyar kisebbséget a Vajdaságban milyen atrocitások érték Tito-partizánjai részéről. A nagyjából 40 ezer magyar meggyilkolása miatt sokáig semmiféle bocsánatkérés nem történt. Amikor a Délvidéki atrocitásokra először hívtuk fel a figyelmet a Terror Háza Múzeumban egy időszaki kiállítással, akkor a szerb nagykövet eljött és a megbékélés jegyében elkezdődött a tragédiáról egy párbeszéd. Ez volt az első alkalom. Tito 30 éven keresztül állt a nyugati hatalmak jóvoltából az összetákolt Jugoszlávia élén. Kihasználta azt a geopolitikai helyzetet, ami a Szovjetunió és a Nyugat közé helyezte az országot és megpróbálta érdekeit érvényesíteni. Egy megbecsült helyet vívott ki magának Nyugaton, felépített egy nimbuszt, amit nem rombolt le senki. Senki sem beszél arról, hogy harminc éves uralma alatt milyen elnyomó rendszert működtett, és hány ember esett ennek áldozatul. A nyugati nagyhatalmak mindent elkövettek annak érdekében, hogy ne kerüljön sor semmilyen számonkérésre, és ne tudja meg a világ, hogy milyen árat fizettek azok az emberek, akik a szovjet birodalom fennhatósága alá kerültek a Nyugat segédletével és beleegyezésével. Nekünk magyaroknak fontos tudni, hogy Titonak szerepe volt abban, hogy Kádár János kerülhetett a forradalmi kormány élére az 1956 forradalom és szabadságharc leverése után. A napjainkban Szlovéniában virágzó Tito-nosztalgia egy káros jelenség számunkra is, amivel le kell számolni.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: Amikor a kommunista utópiát maga alá temette a Szovjetunió összeomlása azt hittük, hogy a kommunizmus a történelem szemétdombjára került. Azonban látni kell, hogy a kommunizmussal szemben sosem történt meg az az igazságtétel, ami a nácizmussal szemben a második világháború után. Nagy árat fizettünk ezért. A kommunizmus ma is legitim ideológiának számít, az elkövetett bűnöket árnyalják, elbagatellizálják, „hőseiket” mentegetik. Ilyen „hős” volt Tito, személyi kultuszának maradványai ma is jelen vannak. Szobrai visszaállítására a volt Jugoszláv utódállamokban már többször kísérletet tettek, sikerrel. Nemrég egy közvéleménykutatás is készült, mely szerint a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli: Tito hős volt, miközben a valóság az, hogy tömegeket mészároltak le uralma alatt.

Joze Dezman történész, Szlovénia Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának elnöke előadásában kiemelte: Tito Jugoszláviája a gyilkosságokról, a megtévesztésről, a rablásról szólt, csakúgy, mint mindenütt másutt a szovjet blokk országaiban. „A saját hazámról szólva elmondható, hogy mindig is a független Szlovénia jelentette a veszélyt a kommunisták számára, aki erről a szuverenitásról mert beszélni az 1947 és 1974 közötti időszakban, azt börtönbe vetették”. A titoizmus bűneiről szólva a történész kiemelte: Szlovéniában 15 ezer embert öltek bírósági per nélkül 1945 után. 1945 és 1951 között 218 embert ítéltek halálra, 25 ezer embert ítéltek el. A magántulajdon és a vállalkozók elleni háború jegyében 27 ezer elkobzás történt, a gazdálkodók elleni harc állandó volt. Titoék folyamatos háborút vívtak a vallás és az egyház ellen. 50 ezer ember próbált elmenekülni az országból, közülük 10 ezret letartóztattak a kommunista hatóságok.

Joze Dezman hangsúlyozta: a rendszerváltás után kollégáival próbáltak mindent elkövetni, hogy lerántsák a leplet a kommunizmus bűneiről. Tömegsírokat tártak fel, kereszteket állítottak az áldozatok emlékére. Szlovéniában 700 tömegsír van, 1000 áldozattal. A szlovén nép azonban egy hazugságban élt, a kommunizmus végéig körülbelül 60 ezer áldozatról volt tudomása a társdalomnak. A szemfelnyitó, tudományos munkának köszönhetően 2023-ra már 100 ezer áldozat van a köztudatban. 2022-ben például exhumáltak egy tömegsírt, ahonnan 3450 legyilkolt áldozat teteme került elő. A tények ellenére azonban a rendszerváltás utáni szlovén kultúrpolitika tagadásban él a kommunizmus bűneit illetően. A rendszerváltást követő szlovén kormányok nem ítélték el a kommunizmust. Nemrég a kultuszminiszter megünnepelte a Szlovén Kommunista Párt megalakulásának 80. évfordulóját. A hatóságok akadályozzák a tömegsírokat feltáró bizottság munkáját, volt olyan eset, hogy az áldozatok emlékére állított kereszteket kivették a földből, napjainkban kutyaiskola található a helyükön.

Történtek kísérletek arra, hogy felszámolják a Tito-nosztalgiát Szlovéniában. 2022-ben a Janza-kormány bevezette a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, ezt azonban a következő évben eltörölték.

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

Gálaesttel készül a Nemzeti Színház Bodrogi Gyula születésnapjára

Gálaesttel készül a Nemzeti Színház Bodrogi Gyula születésnapjára

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt, a József Attila Színház, a Vidám Színpad és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját, a Nemzeti Színház társulatának tagját a teátrum nagyszínpadán hétfőn.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!