A Kolozsvári Magyar Napok a határon túli magyar kultúra ünnepét jelentik, azt is mondhatjuk, hogy a határon túl talán a legnagyobb kulturális rendezvény, de a Kárpát-medencében az anyaországot is beleértve az egyik legnagyobb kulturális rendezvény, tehát jól mutatja, hogy majdnem 100 évvel Trianon után is a magyar nemzet határokra való tekintet nélkül is tovább él, és saját kultúráját óvja, őrzi és ápolja, és itt Kolozsváron ezekben a napokban ez megtalálható, hiszen nem csak az itt élő 40-50 ezer magyar az aki részt vesz ezeken az eseményeken, hanem a világ Kolozsvárról eltávozott magyarsága is hazatér ilyenkor
– nyilatkozta a Hír TV-nek Gulyás Gergely Kolozsváron.
Ezen a héten Kolozsvár az egész nemzet kulturális fővárosa
Kolozsvári Magyar Napok hetében Kolozsvár nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar nemzet kulturális fővárásává válik - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap este Kolozsváron, a magyar napok nyitógáláján.
Az államtitkár felidézte: az idei magyar napokra 30 évvel a magyarországi rendszerváltozás kezdete után kerül sor. Megemlítette, hogy az 1989-es várakozásokhoz képest az akkor elindult változások üteme lassú volt Erdélyben: 21 évet kellett várni az első Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére, 29 évet ahhoz, hogy Kolozsvár bejárataihoz kikerüljenek a többnyelvű helységnévtáblák.
Ki tudja hány évet kell még várnunk, hogy Erdély autonómiája, vagy Székelyföld autonómiája megvalósuljon?
- tette fel a kérdést.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Kolozsvári Magyar Napok kisugárzását azzal próbálta érzékeltetni, hogy sokan az idő múlását a magyar napoktól a következő évi magyar napokig mérik, a rendezvénysorozathoz igazítják éves programjukat.
Megjegyezte: felnőtt ugyan egy generáció Kolozsváron és Erdélyben, amely számára már természetes, hogy egy hétig magyar kulturális rendezvények töltik be Kolozsvár tereit. "Az éberség a mi tájainkon nem fényűzésből része az életünknek. Ez nem volt mindig így, és semmi garanciánk nincs, hogy így marad" - jelentette ki.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke azokra az időkre emlékeztetett, amikor az EMNT berkeiben megszületett a magyar napok megszervezésének a gondolata. Megemlítette: az unitárius egyház 150 éve vetette fel először, hogy Kolozsváron szobrot állítsanak a város szülöttének, Dávid Ferenc egyházalapítónak, és a terv szombaton, a Kolozsvári Magyar Napok keretében valósult meg. "Ha van remény, van hit, és soha nem adjuk fel, akkor van és lesz jövő" - jelentette ki.
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője arról beszélt a megnyitón, hogy a közösségnek olyan nagy szüksége van a terekre, a gyülekezési helyekre, mint a családoknak a házra, lakásra. A főszervező úgy vélte,
a magyar napok megszervezésével a kolozsvári magyarság visszavette a város főterét, visszavette a tereit.
A legnagyobb örömnek tartotta, hogy a rendezvénysorozattal sikerült megteremteni a találkozás lehetőségét a város magyarsága, a magyarság számára.
Az ünnepi beszédek után a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának és zenekarának a Kolozsvári piactéren című előadását nézhette meg a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség.
A jövő vasárnap záruló fesztivál keretében 133 helyszínen mintegy 630 program várja az érdeklődőket. A programokat a Magyarnapok.ro honlapon vagy a Kolozsvári Magyar Napok telefonos alkalmazáson keresztül lehet böngészni.
Hír TV - MTI
