Nótázva vonultak végig a legények a Csíkszeredától néhány kilométerre fekvő Csíkszentkirály utcáin. „Tulajdonképpen ez az, amiből mi, magyarok székelyek leszünk, elmegyünk fiukúl, összegyűlünk. Régen nagyapáinknak nem volt szórakozás internet előtt, tévé előtt, inkább összegyűltek, ittak, ettek, mulatoztak, és azért fontos, hogy összetartsuk a közösséget. Megmutatni a mai fiatalságnak, hogy van még valami a múltból. Ezt meg kell őrizni, ez olyan, mint egy ereklye, ezt kell gondozni, olyan, mint egy szép palánta” – mondta Demeter Arnold.
Miután megtáncoltatták a leányokat, a legények előálltak a locsolóverssel, majd a vödörrel. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy elhervad a szépsége annak a leánynak, akit nem locsolnak meg évről évre.