A közlemény szerint a városligeti intézményben a 2024-es év során 1 119 564 látogatót regisztráltak. Ebben a számban nincs benne az ugyancsak az állatkerthez tartozó Margitszigeti Kisállatkert látogatottsága, amelynek területére összesen 200 103 fő lépett be. Így a két helyszín együttesen 1 319 667 főt fogadott.
A 2023-as évhez képest a városligeti bemutatóhelyen 23,5 százalékkal, a városligeti és a margitszigeti helyszínen együttvéve pedig 18,6 százalékkal nőtt a látogatottság. A látogatók száma meghaladta a korábbi évek számait is. Ennyi látogató utoljára 2003-ban kereste fel az Állatkertet, vagyis tavaly az elmúlt két évtized legmagasabb látogatószámát jegyezte intézmény. A látogatók ötöde az országhatáron túlról érkezett.
Kiemelték, hogy a közönség az év során változatos élő gyűjteményben gyönyörködhetett, amely a bemutatott fajok számát tekintve minden más hazai állatkertet megelőz, valamint nemzetközi összehasonlításban is változatosnak számít. Az állatkertben 646 állatfajjal találkozhatnak a látogatók, amelyek közül 103 faj az emlősöket, 106 a madarakat, 84 a hüllőket, 20 a kétéltűeket, 174 a különféle halakat, 156 pedig a gerincteleneket képviseli. A Margitszigeti Kisállatkertben a madaraknak 19, az emlősöknek 3 faja látható. Az állategyedek száma a hétezret is meghaladja. Nemcsak a tartott fajok, hanem az általuk képviselt állatcsoportok száma is magas. Ez megfelel az állatkert azon, több mint egy évszázados törekvésének, hogy az élővilág sokféleségéből minél szélesebb keresztmetszetet mutassanak be a nagyközönségnek - írták.
A közleményben kitértek arra, hogy a magas látogatottság mellett az állatkert több más jelentős eredményt is elkönyvelhetett 2024-ben. Az Állatkerti Alapítvány (Alapítvány a Budapesti Állatkertért) közreműködésével megvalósult fejlesztések közül kiemelték a veszélyeztetett, ám Budapesten rendszeresen szaporodó ázsiai vadkutyák kifutójának kibővítését, a prérikutya-kifutó felújítását, továbbá a korábbi vombatkifutó jelentős korszerűsítésével a Vombatvár kialakítását. Hangsúlyozták, hogy az állatkertekben ritkán látható vombatokat Ausztrálián kívül a budapesti állatkertben szaporítják a legnagyobb sikerrel. A Biodóm kifutóinak nagy része is benépesült, tevéket, afrikai sörényes juhokat, bivalyokat és szürkemarhákat láthat itt a közönség - sorolták.
Az újonnan érkezett fajok közül megemlítették a Mérgesházban látható fehérajkú bambuszviperát, a mangrove viperát, valamint az elefánthalat, amely a Varázshegyben kapott helyet. Több év után ismét láthatóak barnamedvék: Hargita és Csángó augusztus 9-én, az állatkert születésnapján mutatkoztak be a nagyközönségnek a még érkezésük előtt, a nyár folyamán korszerűsített kifutójukban. Számos kevésbé ismert, Vietnámban őshonos faj is érkezett az állatkertbe annak kapcsán, hogy az intézmény részt vesz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által meghirdetett VietnAmazing kampányban, amely a délkelet-ázsiai ország veszélyeztetett élővilágát népszerűsíti.
A kisállatok közül felhívták a figyelmet a veszélyeztetett pápaszemes pingvineknél kikelt fiókákra, a december közepén született zebracsikóra, továbbá Meilinre és Baora, a két takinborjúra, akik azért is különlegesek, mert a természetes élőhelyükön ritkulóban lévő aranyszőrű takinokat most először sikerült magyarországi állatkertben szaporítani - olvasható a tájékoztatásban.
Mint írták, a kihalástól fenyegetett fajok sikeres szaporítása mellett az állatkert több más jelentős természetvédelmi eredményt is elkönyvelhetett 2024-ben. A veszélyeztetett tarvarjaknál 2023-ban kikelt fiókák közül három madarat a dél-spanyolországi Andalúziába utaztattak, ahol a faj visszatelepítési programja keretében szabadon engedték őket egy olyan helyen, ahol már évek óta folyik az állatkerti kelésű tarvarjak visszavadítása. Eredményes volt a vadállatmentő munka is, amelyről az állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány ad majd tájékoztatást - áll a közleményben.
Forrás: MTI
Fotó:Schutterstock
