A külföldön már bevált módszer hasznos eszköz lehet a fertőzés megjelenésének, visszatérésének jelzésére a helyi terjedés korai szakaszában - mutatott rá keddi közleményében az ITM.
A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy így becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Az Egyesült Államokban és Hollandiában már sikeresen kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban.
Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer háztartásból kerül szennyvíz, így a fertőzöttek száma a hagyományos tesztekénél nagyobb mintában vizsgálható. A koronavírus jelenléte a tünetek jelentkezésénél sokkal rövidebb idő alatt, akár a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható ezzel a módszerrel.
A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhető a vírus megjelenése a közösségben. A megoldás a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is alkalmas, hasznos eszköz lehet - jelezte az ITM.
A közlemény idézi Schanda Tamást, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkárát, aki hangsúlyozta: Magyarország időben döntött a megfelelő intézkedésekről, az emberek fegyelmezetten, felelősen be is tartották, tartják az előírásokat, ennek köszönhetően az élet szigorú menetrend mellett, fokozatosan újraindítható.
"Sajnos a helyzet bármikor megváltozhat, az Egészségügyi Világszervezet például arra figyelmeztet, hogy változatlanul magas a koronavírus kockázata. A továbbiakban is járványügyi készültségben kell tehát működnünk, figyelve a fertőzés felgyorsuló terjedésének legapróbb jelét is, ebben az egyetemeink, kutatóközpontjaink lehetnek a legfontosabb szövetségeseink" - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az innovációs tárcától a Pannon Egyetem által elnyert támogatásból az első fázisban kilenc város szennyvizének változását monitorozzák öt hónapon keresztül, kéthetes gyakoriságú mintavételezéssel. A kutatás a Pannon Egyetemhez tartozó Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ és a Környezetmérnöki Intézet, a Pécsi Tudományegyetemen működő Szentágothai János Kutatóközpont, a Virológiai Kutatócsoport és a Mol együttműködésében valósul meg. A vizsgálatok Ajkán, Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsen, Szegeden és Veszprémben kezdődhetnek meg.
A Mol az MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte, a munka egyik helyszíne Nagykanizsa, az ottani kutatómunkához a Mol ingyenesen bocsátja rendelkezésre laborépületét, a Pannon Egyetem a következő napokban veszi át az épületet.
MTI
