Közeledik a tavaszi óraátállítás ideje
Az óraátállítás hosszú ideje jelen van mindennapjainkban. A tavaszi óraátállítás
minden évben március utolsó vasárnapjára esik, így a nyári időszámítás idén március 30-án, vasárnap hajnalban kezdődik. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, vagyis ezen a napon egy órával kevesebbet alhatunk.
Mióta tart az órák átállítása?
A világ első országaként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején. Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Sokan tapasztalják ugyanis, hogy nehezen alkalmazkodnak az új időrendhez, kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát.
Maradjon vagy menjen?
Az egészségi kockázatok mellett mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai is jórészt megkérdőjelezhetőek, mivel jelentősen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási szokások. Ezért az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetésével kapcsolatosan, amelyben több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.
Ezért az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás, és ezt megelőzően minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik. Az eltörlés gazdasági és társadalmi ugyanis kihívásokat is jelent: a tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén. Az unión belüli időzónák esetleges eltérése feszültségeket is okozhat a szomszédos országok között.
Van, ahol megszüntették az óraátállítást, másol ragaszkodnak hozzá
Az unió tagállamai között azóta sincs teljes egyetértés abban, hogy hogyan és mikor kellene az óraátállítást megvalósítani. Egyes országok, mint például Finnország és Litvánia, az eltörlést támogatják, míg például Portugália inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvel. Ha az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk ettől a hagyománytól, és az időszámításunk egységesebb lesz.
A téli–nyári időszámítás használatát illetően érdekes példa, hogy Izland nem alkalmaz óraátállítást, egész évben a GMT időzónát használják, mivel földrajzi elhelyezkedése miatt a nappalok és éjszakák hossza nagyon változó. Oroszország 2011-ben szüntette meg az óraátállítást, és egész évben a nyári időszámítást alkalmazta, 2014-ben azonban visszatértek az állandó téli időszámításhoz. Fehéroroszországban 2011-ben eltörölték az óraátállítást, és azóta az addigi nyári időszámítást használják egész évben. Bár az Egyesült Államok nagy részén érvényben van az óraátállítás, amelynek eltörlése szerepel Trump elnök tervei között, Arizona állam – a navahó nemzet területét leszámítva – nem vesz részt ebben. Az állam lakói egész évben a standard időzónát követik, mivel az állandó napsütés miatt nincs szükségük az óraátállítás előnyeire.
Mexikó 2022-ben döntött úgy, hogy eltörli az óraátállítást, már nem váltanak nyári és téli időszámítás között. Kivételt képeznek a határ menti régiók, amelyek az Egyesült Államokkal való szoros gazdasági kapcsolatuk miatt továbbra is követik az óraátállítást. Egy közelebbi példa a szomszédos Ukrajna, ahol 2024 októberében tervezték az utolsó óraátállítást, amely után az ország véglegesen a téli időszámításra tért volna át, és megszüntette volna az évi kétszeri óraátállítást. Az ukrán parlament 2024 júliusában elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem írta alá a törvényt, így nem lépett hatályba. Ennek következtében Ukrajnában 2025-ben is folytatódik az óraátállítás gyakorlata. Az egységes döntés tehát az unióban még várat magára. Amíg erre sor nem kerül, március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
