A Hír Televízió munkatársai betekintést nyerhettek Marokkóban az egyik leghíresebb manufaktúra rejtelmeibe. Azt látták, ott nem újjászületett a mesterség, hanem ezer éve, változatlanul őrzi értékét.
A híres geometrikus csempemozaik, a zellige (ejtsd: zelízs) egy marokkói műhelyben készül. Fezben járunk, az egyik legrégebbi észak-afrikai városban, a mozaikművészet központjában.
Lássuk, hogyan lesz műalkotás a kerámiadarabokból!
Hihetetlen, de a 10.századtól kezdődően a mai napig hagyományosan kézi munkával készül. Puszta kézzel végzik az agyag kikeverését, formákba öntését, majd a körülbelül 10 centiméteres terrakotta lapok megformázását is. A csempéket a erős sivatagi napsütés segítségével szárítják, majd szabályos rendben pakolják be a kemencébe, amit felaprított pálmalevéllel és leander ágakkal fűtenek. A többféle színes ónmáz bevonat elkészítése szintén kézzel történik, csaknem ezer éve változatlanul.
A legrégebbi minták fehér és barna színben készültek. A mozaikművészet fénykorát a 14. században élte, ettől kezdve már kék, zöld és sárga színben pompáztak a díszek. A vörös csak a 17. századtól használatos. A későbbiekben pedig sok-sok szikrázó árnyalattal bővült a paletta.
Elképesztő aprólékos munkával, csipesz segítségével, a földön ülve alakítják ki a kompozíciót. Itt épen egy asztal lapja készül, de ezekkel a miniatűr darabkákkal egész házakat és óriási mecseteket is díszítenek. Az eredmény pedig szédítő színkavalkádban pompázó, fényes, mázas, rusztikus fal- és padlóburkolatok, szökőkutak, medencék - természetesen kívül és belül egyaránt.
A színek mellett a formák is jellegzetesek. Gyakoriak a nyolcszögletű, a csillag- és a keresztmotívumok.
Miután olyan iparművészetről van szó, amely évszázadok óta komoly elismerésnek örvend Marokkóban, az arab kultúrában és az egész világon, ráadásul generációkon ível át, senkinek sem kell attól tartania, hogy a híres marokkói mozaikokra nem lesz igény, vagyis a zellige sohasem megy ki a divatból, és örökre bérelt helye van az építészetben.
